Az egész magyar nemzetet jelképezi – A Szent Koronát ünnepelték a felvidéki Ipolybalogon

„A mai napon ünnepeljük Urunk színeváltozását és egyben a Szent Korona-ünnepet is, így itt dobog ma a magyarság, a magyar nemzet szíve” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a híveket Bábel Balázs érsek.

A főpásztor ünnepi homíliájában kiemelte: a Szent Korona ünnepe és Urunk színeváltozása különleges módon fonódik ma össze. Ez a jelentős egyházi és társadalmi ünnep nem csak az ipolymenti kis településen kiemelkedő, kisugározva a környékre és a magyar nemzetre is hatással van. A Szent Koronához rengeteg szakirodalom kapcsolódik államjogi, egyháztörténeti vagy ötvösművészeti szempontból is; liturgikus jelentősége és szakralitása egyaránt kiemelkedő. Urunk színeváltozása biblikus ünnep, de magyar vonatkozása is van – emlékeztetett Bábel Balázs. – Akkor emelte hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa, amikor augusztus 6-án megérkezett a pápai udvarba az 1456. július 22-i nándorfehérvári diadal híre.

Az érsek párhuzamot vonva Urunk színeváltozása, valamint a Szent Korona jelképei között, kifejtette: Jézus a hegyen színében elváltozott, ami annyit jelent, hogy megmutatta, mi vár rá, és mi vár ránk a feltámadás után. Teste megdicsőült, arca ragyogott, az Atya hangja hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Az üdvösségben találkozunk az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. A koronán felül látható az Atyaisten képe, alatta a középső pánton Jézusé – ez azt jelenti: minden hatalom Istené. A Szent Korona, amelyet első szent királyunk kapott a pápától, pedig képes arra, hogy Isten kegyelméből összefogja a magyar nemzetet, hiszen ezer év távlatából is hozzá tartozunk, és ha visszatekintünk a múltra, tudjuk, hogy azokat a nemzeteket is óvta, akikkel egy történelmi hazában éltünk.

A Szent Korona mindig feltételezi az isteni hatalmat, ezt jól kifejezte utód nélkül maradt Szent István királyunk, aki Európában elsőként ajánlotta országát a Szűzanya pártfogásába. Így lettünk Mária országa. A Szűzanya viseli gondunkat – emelte ki a kalocsa-kecskeméti érsek. – Nekünk a kezdettől kell keresztény államiságunkat származtatni, s mi Magyarok Nagyasszonyát is a Szent Korona mellett látjuk, ami pedig jelképezi a teljes magyar nemzetet, mely túlmutat az ország határain.

Bábel Balázs felidézte: miután a Szent Korona hazakerült, hiteles másolatát érettségiző diákként láthatta a kalocsai érseki könyvtárban. „Máig érzem azt a megrendülést, amit ott megéltem. Egyszerre láttuk benne Szent István királyunkat, történelmünket, a jövőnket és a reményünket is. Azt írja Pilinszky: a múltunk a mi reményünk. A múlt, amit mi megéltünk, följogosít arra, hogy reménykedjünk továbbra is az Isteni Gondviselésben, hogy megmaradunk, hogy nem veszünk el. Benne van szentjeink és gondolkodóink imája, és hogy annak is jelképe, hogy egykor mi is megkoronázottak leszünk. A Jelenések Könyvében így olvashatjuk: »Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját!« Erre tanítson minket a Szent Korona, és világosítson meg minket, mert benne van a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is” – fogalmazott az érsek.

Az ünnep alkalmából Bálint Péter ipolybalogi polgármester és György Ferenc plébános Szent Korona-emlékérmet adott át Méri Margit néprajzkutatónak. Az emlékplakettet olyan személynek ítélik oda, aki áldozatos munkájával segíti a határon túli magyarságot. Méri Margit 45 éven át fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötte a felvidéki népi és egyházi hagyományokat, népviseleteket, megmentve ezáltal a feledésbe merülő pusztulástól a jelen és jövő nemzedékei számára.

A szentmise végén Csókay András idegsebész tett tanúságot. Az esős időjárás miatt az ünnepi szentmisét, amelyet élő adásban közvetített a Szent István Rádió, a templomban tartották meg.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Szentkorona.info

Magyar Kurír