Csiba László neurológus székfoglaló előadást tartott a Szent István Tudományos Akadémián

Az alábbiakban Csiba László, az akadémia rendes tagja Az orvos–beteg kapcsolat dilemmái: kudarcok és örömök című székfoglaló előadásának összefoglalóját adjuk közre.

Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.

Világszerte a szélütés okoz leggyakrabban rokkantságot. Magyarországon évi 30–35 ezer új szélütéssel számolhatunk, a prevalencia körülbelül 140–160 ezer. A rizikótényezők között első helyen a magas vérnyomás áll, majd a szív- és cukorbetegség, a dohányzás, a kóros koleszterinszint, a mértéktelen alkoholfogyasztás, véralvadási zavarok, valamint örökletes tényezők következnek. Csiba László és munkacsoportja a rizikótényezők hatásaival, az akut stroke prognosztikai tényezőivel foglalkozott, és tanulmányozta a klinikopatológiai vizsgálatok eredményeit is.

A nyaki ütőér vizsgálata mellett a felkari ütőér rugalmasságát is elemezték ultrahanggal és arteriográffal, egy új magyar orvosdiagnosztikai eszközzel. Mindezt kiegészítették vérvizsgálatokkal, koponya-CT-vel és olyan pszichológiai tesztekkel, melyekkel a figyelemműködést, a rövid és hosszú távú memóriát, a koncentrációképességet lehet vizsgálni.

A nyaki ütőér ultrahangvizsgálatával megállapították, hogy a csupán néhány éve tartó dohányzás is jelentősen vastagítja a nyaki ütőér belhártyáját, de a dohányzás elhagyása után a folyamat megáll.

Megfigyelték, hogy a nyaki ütőér belhártyája annál vastagabb, minél több rizikófaktor halmozódik (például magas vérnyomás + kóros koleszterin). Nemcsak az érfal vastagodását tapasztalták, hanem a kognitív tesztek eredményeinek romlását is észlelték olyan személyek esetében, akik még panaszmentesek voltak.

Ezt követően azt tanulmányozták, mi történik, ha vérnyomáscsökkentő kezelést indítanak. Egy év vérnyomáscsökkentő kezelés hatására már jelentősen javul a nyaki ütőér vastagsága (csökken), és a kognitív tesztek eredményei is szignifikánsan javultak. A javulás időfüggő. Három hónap vérnyomáscsökkentő kezelésre még nem javult sem a nyaki ütőér (carotis) állapota, sem a felkari artéria rugalmassága, de kognitív tesztekben már kimutatták a javulást. Azt is megállapították, hogy egyes vérnyomáscsökkentő szerek (lisinopril versus enalapril) eltérő hatékonysággal befolyásolják a kognitív teljesítményt.

A vizsgálatsorozat tanulságai: a nem kezelt vérnyomás ereket és kogníciót károsító hatása kimutatható ultrahanggal és tesztekkel. A vérnyomáscsökkentő kezelésnek hosszan tartónak kell lennie. A vérnyomáscsökkentő hatás mellett arra is figyelni kell, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a mentális teljesítményre.

Egy másik vizsgálati csoportban az alkohol hatását elemezték az agyi véráramlásra, és igazolták, hogy a 0,8 ezrelék körüli alkoholfogyasztás már jelentősen befolyásolja az agyi véráramlást. (Vannak olyan országok, ahol ezzel a vérkoncentrációval még szabad vezetni!)

Akut szélütésben a véralvadásban szerepet játszó paraméterek és a várható kimenetel (javulás vagy halálozás) között találtak szignifikáns összefüggést.

Vizsgálataik harmadik csoportjában klinikopatológiai megfigyeléseket végeztek, összehasonlítva a klinikai és a halál utáni diagnózisok eredményeit. Megállapították, hogy a boncolásnak a 21. században is fontos szerepe van (lenne) a klinikai diagnózis helyességének, illetve pontatlanságának megállapításában. A terápiás beavatkozások elkerülhetetlen szövődményeinek pontos arányát csak a boncolás állapíthatja meg.

Csiba László székfoglaló előadása végén saját kezdeményezésű kisfilmet mutatott be, amely az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, mindennapjait mutatja be.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Szent István Tudományos Akadémia

Magyar Kurír