Jézus tanítson rajtatok keresztül! – Lelkinapon vettek részt az egyházmegye hitoktatói Debrecenben

A résztvevőket Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntötte.

A húsvétról mint a megnyílások ünnepéről – a megnyílt sír, a megnyílt szemek, a megnyílt értelem, a megnyílt szív ünnepéről – szólva

a főpásztor arra hívta meg a hitoktatókat, hogy nyissák meg az értelmüket, a szívüket, és fogadják be az örök élet, a feltámadás valóságát.

Közös zsolozsmázást követően Németh István hitoktatási referens lelkivezetésével a hitoktatók az evangéliumokban található feltámadási történetekkel mélyítették nyitott szívvel és értelemmel hitüket.

Palánki Ferenc püspök a Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmisén homíliájában a húsvéti hitet megelőző Péterről és a húsvéti hittel, a Szentlélekkel eltelt Péterről beszélt. Kifejtette: Péter húsvéti hitét megelőzően, a feltámadás után visszament halászni, és a tanítványok vele mentek. Visszatértek a mesterségükhöz, nem tudtak mit kezdeni magukkal. Igaz, hogy Jézus nem ezt mondta nekik, hanem hogy menjenek Galileába, és majd ott találkoznak. Elmentek tehát halászni, egész éjszaka fáradoztak, de nem fogtak semmit. Majd Jézus megjelent nekik. Nem neheztelt rájuk, amiért még mindig nem értették meg a történteket, hanem megvendégelte őket.

A feltámadt Jézust nem ismerik fel. Mária Magdolna kertésznek nézi, az emmauszi tanítványok vándornak, az apostolok azt gondolják róla, hogy halsütő. Ez arra tanít bennünket, hogy

ismerjük fel Jézust a kertészben, a vándorban, a halsütőben, egymásban.

Amikor megtörténik a csodálatos halfogás, János apostol azt mondja: „Az Úr az.” Péter, akiben ébredezik a feltámadás hite, ugyanazt a nagy lelkesedést éli át, de ott van benne a meggondolatlanság is: „Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve –, és beugrott a vízbe.” Jézus nem szembesítette a háromszori megtagadással. Szent Lukács evangélista szerint amikor megszólalt a kakas, Péter elkezdett sírni. „Ekkor megfordult az Úr, és rátekintett Péterre.” (Lk 22,61) Ebben a tekintetben benne volt:

Így is szeretlek. Te vagy az én választottam. Te szikla leszel, rád fogom építeni az Egyházat. Ennek egy feltétele van, hogy ne a magad feje után menj, ne a saját erődben bízz, hanem abban, aki meghívott téged, aki föltámadt, megszólított és küldetést ad. 

Csodálatos ez a jelenet, amely folytatódik a teljes kiengesztelődéssel, a teljes húsvéti hittel, amikor Jézus háromszor is megkérdezi Pétertől: „Szeretsz-e engem?” (vö. Jn 21,15–17).

Sokszor mi is a húsvéti hitet megelőző Péterek vagyunk. Jézus feltámadt, megváltotta a világot, ez rendben van. De vajon mi rendben vagyunk-e? Gyakran megkérdezzük: Mit kezdjünk ezzel a helyzettel, ezzel a néhány hittanos gyermekkel? És akkor elkezdünk a magunk feje után menni, és elkedvetlenedünk. Jézus pedig azt mondja: Ismerj föl engem abban a gyermekben, embertársadban, kollégádban, ellenségedben, és megtapasztalod azt az erőt, ami belülről jön, a feltámadás valóságából!

A feltámadt Krisztus mindenütt jelen van. Látja gondjainkat, gondolatainkat, küszködéseinket, örömeinket, bánatainkat, és itt akar lenni a szívünkben. Ha ő itt lakik, akkor belülről jön az erő, amivel végezzük a szolgálatunkat.

Csak egy kicsit kell tenni, és az Isten azt naggyá teszi. 

Erre hív bennünket Péter példája, aki egyszerű halászként kezdte, és a világot tanítja. Jézus tanít rajta keresztül. „Jézus tanítson rajtatok keresztül is” – kérte a hitoktatókat a főpásztor.

A szentmisét követően a közös ebéd kötetlen találkozást is jelentett a hitoktatóknak, majd délután folytatódott a lelkinap.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír