Képes kiadvány készült a győri Nagyboldogasszony-székesegyházról

„Magunk, akik egy rövid szakaszon alakíthattuk a székesegyház egybefüggő történetét, arra törekedtünk, hogy a megörökölt kulturális-művészi egységet tudásunkkal, választásainkkal anélkül adjuk tovább, hogy annak történetét visszafordíthatatlanul megváltoztatnánk. Kivételes lehetőségnek tekinthetjük, hogy ilyen szoros közelségbe kerülhettünk a velünk élő művészettel” – olvashatjuk a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ által kiadott, a Nagyboldogasszony-székesegyházat bemutató kötetben. Ez a 150 oldalas album, mely részletgazdag képet ad a székesegyház történeti, művészettörténeti jelentőségéről, a Győri Egyházmegye által 2017-ben indított átfogó külső-belső felújítás végpontja.

„Ebben az albumban szeretnénk megosztani mindazt a szépséget, amit nekünk a székesegyház jelent. Legyen számunkra egy olyan Isten háza, amelynek apró kis köveit, érdekességeit, részleteit is ismerjük. Meg akartuk örökíteni mindazt, amit a felújítás során felfedeztünk. Hiszek abban, hogy ezt a könyvet mindannyiunknak öröm kézbe venni, ébresztgeti kíváncsiságunkat, és az utánunk következőknek is érték marad” – fogalmazott Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a kiadvány bemutatásakor.

„A Nagyboldogasszony-székesegyház az évszázadok lelkiségének és alkotói kézjegyeinek esszenciája” – kezdte Tolnay Imre a kötetet bemutatva a templom történetének összefoglalását. Végighaladt a századokon a Szent István-i alapítástól kezdve, számba vette a romantika és a gótika emlékeit, a 15. századi megújítást, a török okozta pusztulás utáni újjáépítést. Kiemelten szólt a székesegyház 20. század első felében történt gazdagodásáról. Megemlékezett arról, hogy a Héderváry-kápolnában imádkozott Apor Vilmos püspök lelki üdvéért 1996-os látogatásakor II. János Pál pápa, aki a látogatását követően 1997-ben basilica minor rangra emelte a székesegyházat.

Tolnay Imre elmondta, a legutóbbi restaurálás 2017-ben kezdődött, melynek során megújultak a templom külső falai és toronysisakja, „teljessé vált belső ragyogása”, új orgona készült, és a világháborúk veszteségeinek pótlására 2022-ben hat új harang került az egy megmaradt mellé.

A kötetet bemutatva elmondta, a székesegyház történetéről László Csaba régész és Haris Andrea művészettörténész, a freskókról Jernyei Kiss János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az oltárokról és a berendezési tárgyakról Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, a restaurálásról Gyarmati András, a székesegyház főrestaurátora és az ELTE Savaria Egyetemi Központ adjunktusa közölnek írásokat. Az egyes fejezetek képanyagát, valamint a fejezetek közötti képes blokkok fotóit Szabó Béla fotográfus készítette.

Végül Nemes Gábor, az Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, a kiadvány szerkesztője köszönetet mondott a könyv létrejöttéért minden közreműködőnek.

Veres András püspök kérdésünkre elmondta, Szent László ereklyéje kötelezettséget is jelent a Győri Egyházmegye számára, hogy olyan kiállítótereket, alkalmakat teremtsen, melyek idevonzzák, és meg is állítják a látogatókat. „Szeretnénk ezeket a találkozásokat lelki tartalommal is gazdagítani. Mikor megjelenítjük egy épület művészettörténeti értékét, gondolnunk kell arra, hogy

a művésznek, aki azt létrehozta, komoly lelki mondanivalója volt, így született meg az alkotás.

Szeretnénk, ha a jelen kiadvány, a tárlataink és idegenvezetőink ezt is fel tudnák tárni a látogatók számára. Hiszem, hogy ez az evangelizáció egyik modern kori útja. A vallásos tartalmú művészettel való találkozás a megszólítás egy alkalma, mikor az Isten felé vezethetjük az embereket.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír