KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az ünnepi szentmise köszöntőjében Székely János Teréz anyára emlékeztetett, aki egy alkalommal egy haldokló hindu beteget ápolt. Mondta is Teréz anyának, nem tudja, van-e a halál után valami, tele van szíve rettegéssel. Teréz anya végtelen szeretettel kötözte közben a sebeit, s törölte a homlokát. Az öreg hindu elkezdte Teréz anya arcát nézni. Perceken át, döbbenettel. Hosszú csönd lett, s végül a haldokló öreg azt mondta: „Most már hiszek.”
Milyen jó lenne, ha mi is az Isten képmásai lehetnénk, ahogy Teréz anya az volt. Minden földi kép, amit a templomokban kiteszünk, arra való, hogy segítsen minket abban, hogy Isten képmásai lehessünk. Segítse ez a szárnyas oltár ezt a közösséget is abban, hogy Krisztus képmása lehessen itt a IX. kerületben – mondta a püspök.
Majd szentbeszédében az alkotás kapcsán rámutatott: az új szárnyas oltár a szenvedő Krisztust ábrázolja, de olyan módon, hogy ragyog rajta a föltámadás győzelme. Így Krisztus győzelmét szemlélhetjük ezen a szárnyas oltáron. Az igazi esemény, ami történik, az az, hogy Isten odaadja értünk önmagát.
Székely János a szenvedéstörténetnek arra a jelenetére irányította a figyelmet, amikor Jézust leköpdösik, arcul ütik. Az evangélium szerint eltakarták arcát, térdet hajtottak előtte, és azt mondták neki: „Prófétálj, jövendölj, mondd meg, ki ütött meg téged!”
Az evangélium azt akarja jelezni, hogy hiába köpdösik le, ütik, verik, valójában Krisztus arca ragyog. A szeretet sebeit kapja meg, ez az ő messiási díszruhája, ütésekbe és köpésekbe öltözik, de Krisztus arca ragyog. Ez a fény ragyog ezen a szárnyas oltáron – emelte ki a püspök.
Ezt követően pedig a szárnyas oltár másik, belső oldaláról szólva elmondta, azon az irgalmas Jézus képe látható. Jézus szívéből a kegyelem folyója fakad, víz és vér ömlik a sebhelyéből. Szívéből az élet forrása fakad, hogy megtisztítsa a világot, hogy új életet adjon. Amikor odamegyünk a szentségek forrásaihoz, amikor Krisztussal találkozunk, a kegyelemnek ez a forrása áraszt el minket is.
Segítsen minket a képekről ragyogó fény abban, hogy el tudjuk hozni a húsvét fényét a magunk életébe. Ne tudjon soha az élet nehézsége, fájdalma megfosztani minket a szívünkben levő szeretettől. Nehézségek között, szegénységben, betegségben is tudjunk mindig szeretetben és hitben élni, és tudjuk ezt a hitet másoknak is továbbsugározni – buzdított prédikációja végén a segédpüspök.
A szárnyas oltárt az alkotó, Dinyés László mutatta be. Elmondta, nehéz volt a munka, nehéz képet festeni, és még nehezebb vallásos képet festeni. Mert egy vallásos kép csak részben az ember szubjektív világának a kivetítése, sokkal inkább a Bibliában és a hitünkben leírt dolgok kivetítése, és egy pillanatra való megállítása. Ebben az a kockázatos mindig, hogy a képzőművész milyen pillanatot állít meg a hívők kedvéért, a kereszténység kedvéért.
Az ünnepi szentmisén részt vett Kontsek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatónője, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyházművészeti Bizottságának alelnöke; Ferencváros Önkormányzatát pedig Kállay Gáborné képviselte.
Kontsek Ildikó elmondta, sikerült egy olyan művészt választaniuk a jelentkezők közül, aki kötődik a közösséghez, a kerülethez, és formailag és tartalmilag is úgy tudta ezt a feladatot teljesíteni, ahogy a legjobban illik a helyhez. A téma ugyan sokszor szomorú, de a művészet mindezzel együtt elgondolkodtat, örömet és boldogságot is okoz. Az igazgatónő hozzátette: bízik benne, hogy a közösség boldog lelki épülésére szolgál a kép szemlélése és megértése.
* * *
A Haller téri templom felszentelésének 75. évfordulóján egy adomány indította el azt a folyamatot, amely során a középső-ferencvárosi Páli Szent Vince-plébánia 2012-ben pályázatot hirdetett a templom kereszthajójában elhelyezendő vallási témájú mű megalkotására.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyházművészeti Bizottságának szakértő bíráskodása mellett Dinyés László nyerte a pályázatot egy egyedi szárnyas oltárral, melynek egyik oldala az Isteni Irgalmasság témáját jeleníti meg, a másik pedig a húsvéthoz kötődve Jézus keresztre feszítését és feltámadását mutatja be.
Az első oldal 2014 áprilisában készült el, s épp az Isteni Irgalmasság vasárnapján adták át a Páli Szent Vince-templomban. Ezt követően azonban az alkotó súlyos betegsége miatt a szárnyas oltár másik oldalával csak idén májusban készült el.
Dinyés László festőművész, grafikus, szobrász és költő 1948-ban született Székesfehérváron. Gyermekkora óta szünet nélkül rajzol és fest.
1973-ban nyert felvételt a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1978-ban végzett, mesterei Kokas Ignác és Barcsay Jenő voltak.
Sokoldalú alkotóművész. A rendszerváltás után hittanári képesítést szerzett. Készített kápolnabelsőt a pesthidegkúti szalézi apácáknak, majd kínai művészettel, filozófiával foglalkozott, és öt verseskötete is megjelent.
Első egyéni kiállítását 1982-ben rendezte. 1999-ben egy bronz dombormű elkészítése után kezdett szobrászattal foglalkozni. Ezt követően sorra készültek köztéri domborművei Magyarországon és Erdélyben.
Közel négy évtizeden át (1969–2008) élt a Ferencvárosban, egy Kinizsi utcai ház második emeleti lakásában.
Fotó: Boldizsár László
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria