„Nem kell félni a muszlimoktól” – a MAKÚSZ sajtófóruma az iszlámról

Az est vendégei Maróth Miklós egyetemi tanár, akadémikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete vezetője és Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, muszlim hitoktató voltak. A beszélgetést Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese vezette, aki szerint a keresztényeknek sok tanulnivalójuk van az iszlámról, ezt szolgálja a MAKÚSZ sajtófóruma is.

Maróth Miklós elmondta, ahogy egységes kereszténység, úgy egységes iszlám sincs, sokféle felekezet létezik. Muszlim az, aki elfogadja azt a kinyilatkoztatást, amely a Koránban öltött testet, illetve Mohamed cselekedetiben nyilvánul meg. A muszlim szó szerint azt jelenti, aki megbékélt Isten akaratával, „magát Istennek alárendelő”, azaz tulajdonképpeni jelentése: „hívő”. Az akadémikus a sajtóban elterjedt „iszlamizmus” kifejezést kerüli, mert nem lehet pontosan értelmezni, és az iszlámon belül sem ismerik ezt a fogalmat.

Sulok Zoltán maga az iszlám szunnita irányzatához tartozik, ahogy a hívők kilencven százaléka. Az iszlámmal utazásai során találkozott, és látta, teljesen más, mint amit korábban tudott róla, elkezdett foglalkozni vele, így vált a vallás követőjévé. A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke kiemelte, az iszlám hit szerint aki elfogadja, hogy nincs más isten, csak az egyetlen Isten, és Mohamed az ő prófétája, ezzel belép az iszlám vallásba, Isten eltörli összes korábbi bűneit, ezért minden újonnan muszlimmá vált hívő bűntelen.

Maróth Miklós hangsúlyozta: a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás önmaga tételeit egyaránt az isteni kinyilatkoztatásból vezeti le. A kereszténységet az Ószövetség köti össze a judaizmussal, az iszlám és a zsidó vallás pedig abban közös, hogy mindkettő a törvény vallása, vagyis híveik a törvény betartása révén üdvözülhetnek. A kereszténységet és az iszlámot összeköti az, hogy – a judaizmussal ellentétben – mindkettő a görög filozófián keresztül szemlélte a szent szövegeket, ezért sokszor olyan dolgokat olvasott ki belőlük, melyek nincsenek is bennük, ennek következtében sok tekintetben hasonló eredményre jutottak.

Sulok Zoltán kiemelte, hogy a muszlimok elfogadják a prófétákat, Ábrahámot, Mózest, ez köti össze őket a zsidósággal. Elfogadják Jézust is, aki hitük szerint Isten prófétája volt, és csodálatos módon született, de ember volt, aki az Isten törvényeit hozta el.

Mivel az iszlám nem más, mint önkéntes alávetés az Isten akaratának, nincs benne kényszer, a Korán szerint tilos az erőszakos térítés, hangsúlyozta a muszlim hitoktató. Maróth Miklós emlékeztetett, az iszlám szerint aki hívőből hitetlen lesz, az méltó a halálra, ezért a katolikus egyház 1300 körül beszüntette a térítést, azóta a hivatalos iszlámmal keresi az együttműködést.

Sulok Zoltán szerint az iszlámhoz nem adhat bárki értelmezést, a vallásjogi döntésekhez jogosítványok kellenek. A szélsőséges hitszónokok nem tanultak oktatási intézményekben, legfeljebb elolvastak néhány brosúrát, és a szószékre léptek. Aki komolyan műveli az iszlám vallástudományt, nem juthat ilyen szélsőséges következtetésre. Az iszlám mindig kivetette magából az olyan mozgalmakat, amelyek letértek az igaz útról.

Maróth Miklós a jelenlegi világpolitikai helyzetre utalva emlékeztetett, a második világháború óta hosszú békekorszak van Európában, ami többek között annak köszönhető, hogy az összes fegyveres konfliktust a Közel-Keletre exportáltuk, ami rengeteg szenvedést okozott a térségben. Az USA „demokráciaexportja” pedig azt érte el Irakban, hogy egy majdnem kétezer éves múltra visszatekintő keresztény közösség a szemünk előtt tűnt el, ez az erőszakos beavatkozás eredménye. A Közel-Keleten sokan úgy tekintenek Európára, mint ahonnan eddig csak rossz származott. Ezzel magyarázható, hogy elszabadultak a gyilkos indulatok, és mivel a muszlimok merő tévedésből az összes európait kereszténynek tekintik, keresztényellenes akciók történnek. Az Iszlám Államot pedig a szunnita országok bizonyos nyugat-európai államokkal és az USA-val közös egyetértésben hozták létre, ezért csak magunkat okolhatjuk érte.


Sulok Zoltán úgy fogalmazott, az iszlám hit helyesen megélve, gyakorolva nem jelent elkülönülést, nem szül ellenségeskedést, hívei békében tudnak együtt élni más vallások híveivel. A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke a beszélgetés végén idézte a 7. században élt Ali ibn Abi Tálib kalifát, aki azt mondta az iszlám híveknek: „Ha az emberek nem testvéreitek a hitben, testvéreitek az emberségben.” Sulok Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az Európában élő muszlimok nem az arab államok képviselői, nem Szíria, Egyiptom, Szaúd-Arábia politikáját követik, hanem hívők, akik az iszlámot az eredeti források szerint értelmezik, ahogy a vezető vallástudósok tették, nem kell félni tőlük. Az iszlám nem akar rosszat az embereknek, nincs kényszer a vallásban, együtt kell élni Európában, mindenkinek a saját hite szerint. A világon élő másfél milliárdnyi muszlim közül elenyésző a szélsőségesek aránya. Az iszlám hitűek elnyomása Európában nem vezet eredményre, ez ellenreakciót fog szülni a tudatlanság talaján. Inkább képezni kéne a muszlimokat, hogy helyesen megélhessék hitüket.

* * *
A sajtófórum teljes hanganyaga meghallgatható itt.

Fotó: Lambert Attila

Székács István/Magyar Kurír