150 éve született Papp Antal görögkatolikus érsek

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Papp Antal érsek fontos szereplője volt a Miskolci Egyházmegye történetének: a trianoni békeszerződést követően Munkácsról távoznia kellett, és Miskolcra került, ahol 1924-ben átvette a Miskolci Apostoli Exarchátus vezetését. Az Exarchátus akkoriban egy Hunyadi utcai épületben működött, ennek falán helyeztek el emléktáblát november 16-án Papp Antal tiszteletére.

A november 16-i konferencia a Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia, a Miskolci Egyházmegye és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága közös szervezésében valósult meg. „Nemcsak ünneplés, hanem egyfajta kötelességteljesítés is hívta életre a találkozót – mondta ünnepi köszöntőjében Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök. – A Miskolci Egyházmegye vezetése köteles megvizsgálni saját történetét a tudomány eszközeivel, hogy a következő évszázadokban is méltóan tudja múltját pontosan feltárni, megőrizni és ünnepelni.” Miskolc város vezetése nevében Papp Ferenc, a városi kulturális főreferense köszöntötte a részvevőket.

A tanácskozás első előadójaként Papp András esperes, miskolc-belvárosi parókus mutatta be Papp Antal érsek életútját, majd Marosi István beregszászi főiskolai lelkész tárta fel az érsek püspöki kinevezése felé vezető utat. Harmadikként Suslik Ádám mutatta be az első világháború kárpátaljai eseménytörténetét a Munkácsi Egyházmegye és Papp Antal szerepe tükrében. Papp Antal munkácsi éveinek ismertetését Szakál Imre előadása zárta.

Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának előadása a trianoni békeszerződés következtében kialakult egyházkormányzati helyzetet világította meg. A békeszerződés következményeként az Eperjesi Egyházmegye húsz egyházközsége és néhány fíliája maradt Magyarországon, a Munkácsi Egyházmegyéből pedig Rudabányácska és két jelentősebb fília. A püspöki joghatóság gyakorlása e területeken püspöki biztos, majd helynök által valósult meg. A határon belül maradt egyházközségek számára végül önálló egyházi közigazgatási területet, a miskolci székhelyű Apostoli Exarchátust hozták létre.

A délutáni szekció ülésein először Sz. Halász Dorottya tárta fel a felekezeti viszonyok alakulását és helyzetét a két világháború közötti Miskolcon, majd Szarka János szirmabesenyői parókus előadása következett Görög rítusú püspökség nyomai a Miskolci Egyházmegye területén az Árpád-korban címmel. Szemerszki Mihály parókus a Papp Antal működése idején, Szántay-Szémán István általános helynök gondozásában 1934 és 1943 között havonta megjelenő Keleti Egyház folyóiratot mutatta be. Ezzel összefüggésben Máté Csaba szabolcsveresmarti parókus Szántay-Szémán István miskolci helynök életét és munkásságát tárta a hallgatóság elé, kinek unokái és dédunokái szintén jelen voltak a konferencián. Galambvári Péter görömbölyi parókus az Akropolisz nevet viselő épület jogi hátterét mutatta be. Végül Godzsák Attila doktorandusz tartott előadást Papp Antal és az Exarchátus az egyházi unionizmus egy XX. századi fejezetében címmel.

Az érsek tiszteletére rendezett ünnepségsorozat november 17-én szülőhelyén, Nagykállóban folytatódott. A nagykállói Szilágyi István Emlékházban Papp Antal, valamint a Papp család életének írott és tárgyi emlékeiről és a nagykállói görögkatolikus templomról nyílt időszaki kiállítás, melyet Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök nyitott meg, valamint ő vezette a Papp Antalról és a nagykállói templombúcsúról egyaránt megemlékező Szent Liturgiát.

„Zsolozsmáskönyvünk mellékletében a mai napnál, november 17-én Csodatévő Szent Gergely emléke szerepel, és az, hogy 1912-ben 105 évvel ezelőtt ezen a napon lépett érvénybe az első magyarországi görögkatolikus egyházmegyét megalapító pápai bulla. Ettől a naptól ideiglenesen az új egyházmegye apostoli kormányzója Papp Antal érsek” – kezdte prédikációját Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök Nagykállóban, a görögkatolikus egyházközség templombúcsúján.

„Itt, Nagykállóban született 150 évvel ezelőtt, ebben a templomban kaphatott a keresztség szentségén túl is sok kegyelmet. Mi lehet Papp Antal életében olyan, ami az itt lakókat ma is ösztönzi, ami a búcsú ünnepen eligazítást ad a jövő felé?” – tette fel a kérdést Orosz Atanáz.

„Egy súlyos atrocitás áldozataként magyar származása és elkötelezettsége, egyházi tevékenysége miatt el kellett hagynia a sok gazdát váltott Kárpátalját: kiutasíttatott. De a nyáj nélkülivé vált pásztornak is feladatot szánt a gondviselő Isten. A Szentatya őrá bízta a trianoni határon belül maradt észak-magyarországi falvakat egybefogó Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzását.”

Az öröm és fájdalom évei után „1945-ben a több mint egy hónapos böjti, bűnbánati időszak után épp karácsony szent estéjén hunyta le szemét. A mennyből az angyal őt felfelé irányíthatta.”

A tárlatot december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. 

Forrás: Miskolci Egyházmegye; Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Miskolci Egyházmegye; Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír