53 év után újra megünnepelték a húsvétot Kubában

Kitekintő – 2012. április 13., péntek | 9:57

A portugál és spanyol nyelvterület 2012. április 7. és 13. közötti lapszemléje.

Két spanyol nyelvű napilap, a liberális El Mundo és a baloldali El País is beszámolt az 53 év után először engedélyezett nagypéntek megtartásáról. A kubai forradalom 1959-es győzelme után ugyanis rögtön törölték az ünnepnapok sorából húsvét ünnepét. Mint emlékezetes, XVI. Benedek pápa kubai látogatása (március 26-28.) után a kommunista kormány „ideiglenesen” engedélyezte a nagypéntek megtartását, tehát a munkaszüneti napot is. Az egyik havannai plébánia alkalmazottja arra számított, hogy megkapják az egész hetet – árulta el az El Mundo helyi tudósítójának. De néhány plébánia úgy döntött, hogy az engedélyeztetés bürokratikus útvesztői miatt inkább szűkebb körben, például templomuk udvarán tartja meg a nagypénteki Via Crucis körmenetét. Jaime Ortega bíboros, havannai érsek nagypénteki szentbeszédében azt hangsúlyozta, hogy „megbocsátás nélkül nem lehetnek egészségesek az emberek közötti kapcsolatok”. Az El Mundo utalt is a Szentatya kubai látogatására, amikor ugyancsak ebben a szellemben szólt az összes kubaihoz.

Nem figyel eléggé a konzervatív spanyol kormány a családra?

A spanyol konzervatív napilap, az ABC szerint Ignacio Arsuaga, a Hallasd a hangod (HazteOír) nevű civil szervezet vezetője elkeseredett, amikor megtudta, hogy csak a tavalyi összeg 57,4 százalékát szánják a gyermekekre és a családokra a jövő évi költségvetésben. Bár jó irányba tett lépésnek tartja, hogy az igazságügyi miniszter garantálta az élethez való jogot, de ennek az elvonásnak nem jó az üzenete – háborgott Arsuaga. Tudniillik nincs jobb politikai fegyver a család intézményénél, hogy eredményesen küzdjenek a válság ellen, mert segítségével el lehet kerülni a szociális drámákat és a magányt. Arsuaga Adókedvezményeket is vár, mivel sok spanyol családban maradnak otthon kényszerűségből munkanélküliség, rászorultság vagy betegség miatt. A családtámogatás terén ugyanis nagyobb képzelőerőre számít(ott volna) a néppárti kormánytól.

EMRC: a család az élet és a védelem iskolája

A portugál katolikus hírügynökség (Agencia Ecclesia) csütörtökön foglalkozott 250 serdülő másnap, pénteken kezdődő portói találkozójával, amelyet már második alkalommal szerveztek meg a hittant és az erkölcsi oktatást (EMRC) választó diákoknak. Az ötletgazda hittantanár Dimas Pedrinho, a Hajózz az EMRC-vel nevű esemény fő szervezője a hírügynökségnek adott interjúban elmagyarázta, mi a céljuk az ilyen találkozókkal: „rá akarjuk ébreszteni az ebben a korban az értelmük nyiladozását próbálgató fiatalokat, hogy a család egy olyan intézmény, amely védi őket, de amely egyben maga is védelemre szorul”. Tudniillik a kamaszkor egy olyan időszak, amikor a fiatalok nemcsak keresik a kalandokat, gyűjtik a tapasztalatokat, hanem lázadnak is, és ilyenkor nem ritkán a családi kapcsolatokat kérdőjelezik meg. A találkozókon pedig tudatosítják bennük a lelkiismeretet a tapasztalatcserével és a személyes töprengéssel. A Douro folyón tett hajóút a saját életútjukat jelképezi, és a rakpartról való indulással a mindig jelenlevő és biztonságot adó családot jelképezik. 

Katolikus-agnosztikus párbeszéd

A katalán La Vanguardia foglalta össze a spanyolországi tartomány kezdeményezését: először ültek asztalhoz katolikus és agnosztikus értelmiségiek, hogy a húsvét alkalmából megvitassák a feltámadás kérdését a saját szemszögükből. A lap munkatársa leszögezte, hogy még negyven éve is elképzelhetetlen lett volna egy ilyen vita. Hárman-hárman vállalták a két táborból az országban mindeddig példátlan beszélgetést, amelyet követendő példának szánnak. Az újságíró és író Vicenç Villatoro, a Ramón Llull Intézet igazgatója nemrég adta ki közös könyvét a katolikus filozófussal, Francesc Torralbával (Istennel vagy nélküle). Előbbi szerint azért is jöhetett létre ez a párbeszéd, mert a vallásról már nem olyan hevesen és indulatokkal eltelve vitáznak a politikusok és a társadalom tagjai, mint azelőtt. Torralba pedig azt hangsúlyozta, hogy meg kell találniuk azokat a közös pontokat, amelyeknek segítségével egy őszinte és emberi világot és társadalmat teremthetnek együtt.

ST/Magyar Kurír