A 12. század vége óta folyamatos a kapcsolat Esztergom és Canterbury között

Kultúra – 2016. május 23., hétfő | 18:40

A 12. század vége óta folyamatos a kapcsolat Esztergom és Canterbury között – mondta Hegedűs András, az esztergomi Prímási Levéltár igazgatója hétfőn az MTI-nek abból az alkalomból, hogy a héten mutatják be Nagy-Britanniában Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéjét.


Becket Szent Tamás mártíromsága (1330 körül)
Bridwell Library, Dallas

A rendezvénysorozat nyitó eseményein magyar részről jelen lesz Áder János köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

Hegedűs András ismertette: feltehetően 1220-ban került Esztergomba Becket Szent Tamás ereklyéje. A szentet ekkor a canterburyi székesegyházban nemzetközi ünnepség keretében helyezték át eredeti sírjából egy díszes sírhelyre. Ezen a szertartáson jelen lehetett az akkori esztergomi érsek, Merániai János (1205–1223), akinek lehetősége volt – a kor szokása szerint – magával hoznia a szent egy ereklyéjét.

Az ereklye esztergomi jelenlétére utaló első írásos bizonyíték az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legkorábbi fennmaradt, 1528-ból származó leltára, amely szerint „Becket Szent Tamás kezének ereklyéjét aranyozott ezüst tartóban őrzik”.

Az 1687. évi leltár szintén megemlíti, bizonyítva ezzel, hogy olyannyira tisztelték Becket Tamást, hogy ereklyéjét magukkal vitték Nagyszombatba, nehogy a várost elfoglaló törökök martaléka legyen, majd amikor lehetett, vissza is vitték Esztergomba – mondta Hegedűs András.

Szintén a különleges tisztelet bizonyítéka, hogy az ereklye egy darabját 1856-ban beépítették az esztergomi bazilika főoltárába. (Az ereklye másik két darabja a Főszékesegyházi Kincstárban, illetve a Szent Tamás-hegy lábánál fekvő Szent István-kápolnában van.)

Hegedűs András szólt arról, hogy bár sokan hiszik, valójában nincs írásos bizonyítéka annak, hogy Bánfi Lukács (1158–1181) esztergomi érsek és Becket Szent Tamás személyesen is ismerték volna egymást. Az azonban biztos, hogy tudtak egymásról, hiszen Becket Tamás III. Sándor pápának írt levelében párhuzamot von a magyarországi és az angliai közállapotok között, mondván, hogy a magyar király ugyanúgy beleavatkozik a magyar egyház életébe, mint ahogyan ezt az angol király teszi. Valamilyen kapcsolat tehát kellett, hogy legyen közöttük, esetleg levelezhettek, vagy lehetett közös ismerősük.

Becket Szent Tamás ereklyetartója (1180–1190 körül)
Victoria és Albert Múzeum, London

Az esztergomi Becket Tamás-tisztelet fontos forrásaként említette a levéltár-igazgató azt, hogy III. Béla király – miután megözvegyült – 1186-ban feleségül vette a szintén özvegy Capet Margitot, VII. Lajos francia király leányát, aki viszont személyesen is jól ismerte és nagyon tisztelte Becket Tamást. III. Béla felesége kérésére alapíthatott az esztergomi várheggyel szemközti előhegyen (ma Szent Tamás-hegy) prépostságot a szent tiszteletére.

A Becket-eseménysorozatot hétfő este ünnepi szentmise nyitja meg a Westminster-székesegyházban, az angol-walesi katolikus egyház londoni főtemplomában. A misét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatja be Áder János magyar államfő jelenlétében. A szentmisén jelen lesz Vincent Nichols westminsteri érsek, az angol-walesi katolikus egyház első számú vallási méltósága, a katolikus és az anglikán püspöki kar, a brit kormány, valamint a szellemi és a művészeti élet vezető képviselői.

Forrás: MTI

Fotó: Capitulumlaicorum.blogspot.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria