A bécsi Pázmáneumban is bemutatták Balogh Margit Mindszenty-monográfiáját

A második világháborús magyar véráldozat (1945) 70. évfordulója alkalmából tartott könyvbemutatón a hercegprímás életútjáról és kultuszáról a szerzővel Isó Gergely és Pál Zoltán történészek, a Mika Sándor Egyesület egyháztörténeti és jelenkori szekciójának tagjai beszélgettek. A rendezvényen Takács Éva előadóművész, tanár a magyar katolikus népi vallásosság legszebb énekeiből nyújtott válogatást a hallgatóságnak.

Balogh Margit történész huszonöt éve foglalkozik Mindszenty József bíboros, hercegprímás személyével és munkásságával, 2002-ben az Elektra Kiadóház Élet-Kép sorozatában már megjelent egy 360 oldalas Mindszenty-könyve. Az elmúlt tizenöt évben végzett aprólékos, minden részletre kiterjedő kutatásának eredményeként jelent meg a monumentális kétkötetes, Mindszenty József – 1892–1975 című monográfia. A mű a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) gondozásában jelent meg.

A kiadó ajánlása szerint a két kötet 1570 oldala Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása teljes életútját feltárja születésétől a haláláig. A kézirat több mint félszáz gyűjteményben, 36 hazai és 20 külföldi levéltárban, irattárban és könyvtárban végzett kutatómunka nyomán készült el. A történeti összefüggések rekonstruálásához, az események hátterének megvilágításához különösen izgalmas szempontokat rejtenek az egyes országok követeinek diplomáciai jelentései, amelyeket a szerző szintén feldolgozott. Mindszenty József személyes életútja összefonódott nemzeti történelmünk számos sorsfordulójával, így Balogh Margit a pályaképet a köztörténeti események sodrába helyezte. A kötetet több mint kilencszáz, többségében színes fénykép, dokumentum és tárgyfotó illusztrálja, illetve teszi teljessé. Ilyen volumenű történeti munka most készült először a tragikus sorsú főpapról.

A vetített képekkel kísért előadáson Balogh Margit leszögezte: Mindszenty Józsefre nekünk, az utókornak, függetlenül attól, hogy milyen vallásúak vagyunk vagy egyáltalán vallásosak vagyunk-e, úgy kell tekintenünk, mint nemzeti történelmünk kiváló, jeles személyiségére, aki történelmi örökségünk része. A történész hozzátette: „Tény, hogy ma még kissé megosztó a személyisége, de hiszem, hogy idővel valamilyen konszenzus ki fog alakulni a nézetrendszeréről, a magatartásáról. Ezzel a munkával igyekeztem hozzájárulni ahhoz, hogy ez a konszenzus létrejöjjön.”

Varga János, a Pázmáneum rektora, a rendezvény házigazdája zárszavában szintén azt hangsúlyozta, hogy függetlenül bizonyos pontatlanságoktól, bizonytalanságoktól, túlzásoktól és szélsőségektől, olyan jellemvonásoktól, amelyeken lehet vitatkozni, Mindszenty hercegprímás hős volt. „Az a nyolcvanhárom év, amit az élete átívelt, az összes nemzeti tragédiánkat magán viselte. Ez az élet hűséget, kitartást és olyan értékeket hordozott, amelyeknek bennünk, az utókorban le kell tisztulniuk” – fogalmazott Varga János.

Forrás: Varga Gabriella

Fotó: Miklós Tünde

Magyar Kurír