A Fájdalmas Anya-búcsú alkalmából megállapodás született a szentkúti és a lőcsei kegyhely között

Hazai – 2016. szeptember 13., kedd | 11:50

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen szeptember 11-én Štefan Sečka szepesi megyéspüspök mutatta be a Fájdalmas Anya-búcsú szentmiséjét, amelyen jelen volt a hazai szlovákok több közössége, különböző zarándokcsoportok, továbbá árvák, özvegyek és magukra maradtak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kegyhelyeinken úgy öleli magához a Szent Szűz gyermekeit, mint az az édesanya, aki azonnal odasiet ahhoz a síró gyermekéhez, aki megbotlott, és megütötte magát – a szepesi püspök ezekkel a gondolatokkal kezdte prédikációját. Arra buzdította a mintegy kétezer zarándokot, hogy személyes és nemzeti identitásukban is őrizzék meg a Szűzanya iránti szeretetet és hűséget. Utalt rá, hogy a szlovák nemzet legerősebb egyesítő ereje sem lehet más, mint a Fájdalmas Anya összefogó ereje, amely ma arra hívja ennek a régiónak népeit, hogy becsüljék meg az élet ajándékát, a családot és a kereszténység által nyújtott emberi identitást. Kiemelte, mindez ahhoz is erőt ad, hogy szembe tudjunk menni az árral, ellent tudjunk mondani a különböző szubkultúrák által kínált lehetőségeknek.

A szentmise különböző részeit szlovák, magyar és latin nyelven imádkozták. A liturgia végén František Dlugoš, a lőcsei és Kálmán Peregrin, a szentkúti zarándokhely igazgatója, valamint Štefan Sečka püspök aláírták azt a megállapodást, amelyben elkötelezik magukat, hogy a két kegyhelyen előmozdítják az anyanyelvi pasztorációt, zarándoklatokat szerveznek magyar és szlovák hívek számára, ismertetőket helyeznek el a testvérkegyhelyről, és keresik az együttműködés különböző formáit. Ennek az együttműködésnek első lépését a felek már meg is tették, a Szent István Társulat adományaként ugyanis Lőcsére magyar, a Szepesi Egyházmegye jóvoltából Szentkútra pedig szlovák nyelvű liturgikus könyvek kerültek, hogy ezzel is a két nemzethez tartozó zarándokokat segítsék. E könyvek cseréjének szimbóluma volt, hogy František Dlugoš és Kálmán Peregrin a dokumentum aláírása után kicserélték egymás között a szlovák és a magyar nyelvű misekönyv egy-egy példányát.

A szentmisét követően Štefan Sečka püspök a szlovák zarándokokat személyes áldásában részesítette, a papság pedig az özvegyekért, árvákért, magukra maradottakért könyörgött, ugyancsak egyenként megáldva őket, hogy a Fájdalmas Anya közbenjárására sebeik gyógyírt találjanak. A nap folyamán a pilisszentkereszti Éneklő Szlovák Ifjúság Kórus vallásos és nemzetiségi énekekkel mutatta be a magyarországi szlovákok énekkultúrájának gazdagságát, a kegyhelyen lévő ferences galériában pedig kiállítás nyílt a nagytarcsai katolikus és evangélikus egyházközség liturgikus szőtteseiből, és bemutatják népviseletüket is, melynek szokásrendjét a liturgikus év határozza meg, ezzel is utalva arra, hogy a hit miként teremt kultúrát.

A lőcsei és a szentkúti kegyhely kapcsolata a Rete Mariana Szövetség, a legjelentősebb európai Mária-kegyhelyek vezetőinek társulása keretében jött létre, a kapcsolatteremtés erősödését pedig nagyban segítette Szesztay Ádám korábbi kassai főkonzul kezdeményezése egy 2015-ben Kassán megrendezett szlovák nyelvű konferencia során. A mostani eseményt megelőzően a szlovák püspökök közül Stanislav Stolárik rozsnyói megyéspüspök látogatott el a kegyhelyre a Szent Jobb augusztusi zarándoklata alkalmával, illetve írásos köszönetnyilvánítást küldött, amiért a zarándokhely és a magyarországi ferencesek szolgálatukkal segítik egyházmegyéje hitéletét. Szeptember 8-án Bernard Bober kassai érsek volt a Kisboldogasszony-napi mise főcelebránsa, aki a Krisztus fogantatásával megszületett új „nemzetség” és a két népet összekötő Mária-tisztelet erősítéséről beszélt, mint ami a népek között testvériség igazi forrása.

A liturgiát követően megállapodást írtak alá, amely a lőcsei és a szentkúti kegyhely együttműködését hivatott erősíteni.

Megállapodás a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely és a lőcsei zarándokhely között

Eljön minden nemzet, és színed elé borul, Urunk (Jel 15,4). A történelemnek ezen a zarándokútján a búcsújáró helyek mindig olyan állomáshelyek voltak, ahol a különböző nemzetekhez tartozó emberek megtapasztalták, hogy a szentségek, az Ige hallgatása és a Szentháromság előtti leborulás által Isten az ő egyetlen népévé, egyházzá formálja őket. A bábeli zűrzavar és a gőg azonban sokszor megbontotta az egyházon belül ezt a harmóniát. Ezt a megoszlást azzal is orvosolni szeretnénk, hogy mi, a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely és a lőcsei zarándokhely vezetői azon munkálkodunk, hogy a ránk bízott kegyhelyek egyre inkább a pünkösdi tapasztalat színhelyévé legyenek: ahol a Szűzanya köré gyűlve és az imádságban kitartva, mindenki saját nyelvén hallhatja az Úr csodáinak bizonyosságát, valamint vallhatja meg belé vetett hitét, bizalmát és hódolatát, amiként ezt tették a jeruzsálemi zarándokok az egyház születésének napján (vö. ApCsel 1,14).

Ennek érdekében a következőkben állapodunk meg:

– Mindent megteszünk azért, hogy lelkipásztori szolgálatunkban a hozzánk érkező hívek anyanyelvi pasztorációját igényeiknek megfelelően biztosítsuk. Azért, hogy ezt a kötelezettségünket kölcsönösen és maradéktalanul teljesíthessük, helyi egyházunk liturgikus könyveit eljuttatjuk egymáshoz.

– Együttműködésben szervezzük meg egyik évben Lőcsén a magyar, másik évben pedig Szentkúton a szlovák nyelvű hívek zarándoknapját.

– Hosszú távú célként tűzzük ki egy Lőcse–Szentkút gyalogos zarándokútvonal kiépítésének előmozdítását, amelynek létrejötte érdekében értékeljük a már meglévő kezdeményezéseket, és közbenjárunk ezek megvalósulásáért az egyházi és állami hatóságoknál.

– A két kegyhely történetét, lelkipásztori életét bemutató kiadványokat, a különböző ismertetéseket és információkat mindkét nyelven elérhetővé tesszük zarándokhelyeinken, és egy bemutatótáblát is kihelyezünk a testvérkegyhely felkeresésének bátorítására.

– Vállaljuk, hogy az egyházi és civil turisztikai, illetve vallásturisztikai intézmények számára saját országunkban eljuttatjuk a másik kegyhely kiadványait, médiamegjelenéseinkben ajánljuk felkeresését, és folyamatosan frissítjük ezen információbázisok tartalmát.

– Minden évben legalább egyszer találkozunk, amikor megtárgyaljuk, hogy zarándokhelyeinken milyen közös hitéleti, kulturális, turisztikai munkával erősítjük együttműködésünket és mozdítjuk elő a magyar és a szlovák egyház kapcsolatát, valamint a kegyhelyeinket felkereső nemzeti csoportok (pl. szlovákok, magyarok, németek, lengyelek) lelkipásztori igényeinek szolgálatát.

– Készek vagyunk ezt az együttműködést a jövőben más kegyhelyek, egyházi központok irányába is kiszélesíteni.

Kérve kérjük a Szűzanyát, akit Lőcsén és Szentkúton is édesanyjaként szólít meg minden nemzet, erősítse gyermekeinek kapcsolatát, hordozza Szent Szívében mindkét nép fiainak örömét, hálaadását és gondját, és esdje ki minden zarándok számára a Szentlélek korunknak szánt valamennyi ajándékát!

Mátraverebély–Szentkút, 2016. szeptember 11.

Mons. František Dlugoš, rector sanctuarii

P. Kálmán Pergerin OFM, rector sanctuarii

Mons. Štefan Sečka, spišsky diecézny biskup

Forrás és fotó: Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely

Magyar Kurír

#egyházmegyék #kegyhelyek #Szűz Mária #zarándoklat

Kapcsolódó fotógaléria