Vidékfejlesztési fórumot tartottak Vácon

Az országban először a Váci Egyházmegye indított vidékfejlesztési irodát, amely a plébániákat segíti bekapcsolódni a nemzeti és uniós fejlesztési, képzési programokba. Ezért is rendezte 2014. október 2-án Vácott, az Althmann Konferenciaközpontban a NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet) vidékfejlesztési fórumát.

A félszáz egybegyűltet Beer Miklós megyéspüspök köszöntötte. Az összefogás erejét az ébredéshez hasonlította: ahogyan reggel eszmélkedik az ember, úgy ébredünk tudatára annak, milyen kincseink vannak itt, Magyarországon, és ezeket a kincseket hogyan használhatjuk, és óvásával hogyan válhatunk a Teremtő munkatársaivá. Feladatunk – mondta képszerűen Miklós püspök –, hogy megtisztítsuk az ország tüdejét.

Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója a hálózatos vidékfejlesztés eddigi eredményeiről tartott prezentációt. A vidékfejlesztési projektek kétharmadában egyházi szervezetek is részt vesznek, több mint tizennégy milliárd forintot felhasználva a lezárult uniós időszakban. A projektekben nagy százalékban épített örökség volt a kedvezményezett; a jövőben fontos lenne a közösségek, az együttműködés fejlesztése, mert nem az a falu van előnyben, ahol jó az infrastruktúra, hanem ahol fejlett az együttműködési kultúra (természetesen e kultúrát szolgálja a jó infrastruktúra is).

Az MNVH (Magyar Nemzeti Vidék Hálózat) referensei tartottak beszámolókat a hálózat céljáról, eredményeiről. Szilvácsku Zsolt (Pest megye) az életképes közösségekről beszélt, amelyeknek céljaik vannak, kultúrájuk, ismerik egymást és környezetüket. Bíró Anna (Nógrád megye) a megye sajátos gondjai után az új lehetőségeket ismertette. Barancsi Ágnes (Jász-Nagykun-Szolnok megye) beszámolt a megyében folyó projektekről, ezek között nagy hangsúlyt kap a fiatalok bevonása és a nők szerepvállalásának erősítése.


Németh Nándor, a Máltai Szeretetszolgálat elemző koordinátora, az MNVH Tolna megyei referense bemutatta a két Magyarország problematikáját: a „másik rész” olyan öröklött hátránnyal születik, hogy nincs esélye sem állampolgárrá válni. Gondot okoz, hogy a rossz gazdasági helyzet mellett az egészségi, oktatási állapot is válságos, és az állami szolgálatok is kivonulóban vannak. A fiataloknak jövőt kell mutatni, reményt kell adni, de ehhez már az utolsó pillanatban vagyunk. A megoldás kulcsszavai: helyi szint, helyi közösség, helyi erőforrások, fenntarthatóság, belső piac, hálózat. Szükséges mindehhez elkötelezett helyi vezető, eszközök, föld, piacképes termék, jó ötletek és jelenlét.

Gelencsér Géza a Koppányvölgy (Somogy megye) helyi fejlesztéseiről számolt be. A megye és kistérségek gondjai után az eddigi kezdeményezéseket mutatta be.

A szünet után jó, működő egyházi gyakorlatokat mutattak be. Budai Krisztina a NAKVI Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda képviseletében Alsópetényen megvalósult projekteket ismertette. Füzes Ádám, az Ecclesia Szövetkezet elnöke az összefogásban rejlő erőről beszélt. Az 1951-ben alakult szövetkezet tagjai mind papok, plébániák, egyházmegyék, akiknek összefogása segítheti az egyház közeli termékek piacra juttatását. Tuczainé Régvári Marietta, a szombathelyi Karitász igazgatója a Kríziskamra projektet mutatta be, amelyben parlagon heverő plébániakertekből, csökkent munkaképességűek közreműködésével, sok lelkesedéssel és nagylelkű adományok jóvoltából egy olyan mű született négy év alatt, ami munkahelyeket, közösséget, ízléses termékeket eredményezett. Polgár Róbert, Murakeresztúr plébánosa, akit az év vidékfejlesztőjének választottak, templomfelújítás mellett IKSZT, jégpálya, teniszpálya, strandröplabda-pálya építését is megszervezte a faluban. Szi-Márton János, Zalakomár plébánosa saját útkereséséről és eredményeiről beszélt.

A fórum új távlatokat nyitott papok, munkatársak, a karitász és az egyházmegye dolgozói számára egyaránt; megmutatta, hogy a vidék, a helyi közösségek, értékek nem csak az egyház ügye, és nem csak állami szervek ügye, hanem közös ügyünk.

Fotó: NAKVI.hu

Magyar Kurír