A tárlatot Ilan Mor izraeli nagykövet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral és Páva Zsolttal, a baranyai megyeszékhely polgármesterével nyitotta meg.
Az izraeli nagykövetség támogatásával és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) szervezésében megvalósuló tárlat Szentendre és Kaposvár után került Pécsre, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Történeti Osztályára. Célja, hogy a kéziratok és szertartási tárgyak révén a látogatók megismerhessék a legfontosabb zsidó ünnepeket, hagyományokat, a vallásgyakorlás történetét az ókortól az újkorig.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta, a kiállítás rámutat arra, hogy a zsidóság, annak kultúrája igazi színt képvisel hazánkban. Úgy fogalmazott, olyan kincsek érkeztek Izraelből a tárlattal, amelyeket eddig csak könyvekben lehetett megszemlélni Magyarországon. Hozzátette: a tárgyak révén a látogató nemcsak egyéni sorsokat, hanem a zsidó kultúrát mélységében ismerheti meg.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete azt hangoztatta, hogy a kiállítás azért különleges, mert a nem zsidó embereknek is lehetőséget ad a zsidók életének megismerésére. Ha pedig megismerik, közelebb érzik magukhoz e kultúrát. Reményét fejezte ki, hogy sok fiatal keresi fel a gyűjteményt, ugyanis talán nekik van a legkevesebb ismeretük a zsidóságról.
Páva Zsolt polgármester felidézte, hogy az utóbbi két évben több időszakos és állandó kiállítás is nyílt Pécsen a zsidó kultúrával, a helyi zsidóság történetével kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen, mint mondta, a város hihetetlen gazdagságú kultúrájának kialakításában elévülhetetlen érdemeket szereztek különböző nemzetiségek mellett a zsidók is.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, az MVMSZ elnöke kiemelte: a kiállításon szereplő anyag vallási szokásokhoz kapcsolódik, illetve egy része szertartási tárgyként volt használatos az otthonokban vagy a zsinagógában. Esztétikai és művészi értékük mellett történelmi dokumentumokként is szolgálnak.
A tárgycsoportok között találhatunk amuletteket, amelyeknek feladata volt, hogy megvédjék a viselőjüket, családját és minden vagyonát a természeti csapásoktól, a varázslattól és a gonosz szellemektől. Egyebek mellett szemügyre vehető miniatűr másolat a holt-tengeri tekercsekről, a tárgycsoportok között találni házasságleveleket is. Számtalan – a különböző zsidó közösségekben időben és térben eltérő – hagyomány és szokás kíséri az esküvői szertartást, de mindegyikben közös a ketubbah, a zsidó férfi és nő között kötött házassági szerződés.
A kiállított tárgyak révén a látogatók megismerhetik a legfontosabb zsidó ünnepeket, például a pészahot, amelynek csúcspontja a széderest, az ünnepélyes étkezés a családi asztalnál a pészah első estéjén (a diaszpórában pedig a másodikon), amelynek során felolvassák a Hagadát egy szimbolikus szertartás keretein belül.
A kiállítás megnyitása után a Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Szent Egyed közösség tizedik alkalommal tartott megemlékezést és felvonulást a Pécsről 1944-ben elhurcolt zsidó polgárok emlékére. Az eseményen jelen volt Ilan Mor nagykövet, Hoppál Péter államtitkár és Páva Zsolt polgármester is.
A tárlat június 27-ig tekinthető meg.
Fotó: Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria