A Káldi-biblia kéziratos töredékeinek könyvbemutatója Esztergomban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az eseményen megjelent Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora, Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere, illetve Kolek Ildikó, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagja.

Székely János köszöntőjében kiemelte a népnyelvi bibliafordítások, illetve a népnyelv liturgiában betöltött szerepének fontosságát a latin mellett, megemlítve az 1114-es Esztergomi zsinatot, amely során előírták, hogy a szentleckét és az evangéliumot a latin mellett a nép nyelvén is fel kell olvasni, magyarázni. A segédpüspök röviden felvázolta a magyar bibliafordítások Káldi György-féle kiadása előtti történetét, majd rátért a jelenleg bemutatásra került Káldi-lapok jelentőségének megemlítésére.

Beszédében az ünnep egy fontos tanúságára hívta fel a hallgatóság figyelmét: arra, hogy az egyház mindenkori nagyjai nemcsak lelkipásztorok, de koruk nagy gondolkodói, tudósai is voltak egyben, ahogyan Aranyszájú Szent János vagy Szent Ágoston is. A szellemi igényességnek, a tudós kutatásnak a mindennapi élettel való összekapcsolódását emelte ki Erdő Péter bíboros életében is, amely üzenet lehet a ma élő fiatal papság számára. Köszöntőjének végén gratulált a bíboros munkájához, valamint a könyvtár és a nyomda dolgozóinak, akik közös együttműködéssel adták ki a Káldi-biblia kötéstáblában megtalált, a kiadást megelőző, korrektúrával ellátott lapjait.

Erdő Péter bíboros, ismertetve a Káldi-lapok megtalálását elmondta, hogy a ’80-as évek elején, kezdő tanárként a szemináriumi könyvtár vezetésével bízták meg. A bíboros akkor már együtt dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián a kezdetben Mezey László vezette kutatócsoporttal, amelynek keretében több könyvtárból származó töredék kibontása és meghatározása volt a feladat, annak érdekében, hogy a középkori Magyarország könyvkultúrája rekonstruálhatóvá váljon. Tudvalevő ugyanis, ahogyan Erdő Péter rámutatott, hogy a magyar középkorból rendkívül kevés írásos dokumentum maradt fenn. Azért, hogy a középkori, a török idők előtti könyvhasználat feltérképezhetővé váljon, az MTA kutatói kötéstáblákból kezdték kibontani a fennmaradt töredékeket. 

A bíboros elmondta, hogy könyvtári munkája során lett figyelmes egy, kívülről bolognai rotunda írással díszített kötéstáblára, amelyen egy kánonjogi szöveg volt olvasható. Ez az írásforma az 1200-as évek végén, illetve az 1300-as évek elején volt szokásban, a keletkezési helye pedig Bologna és környékére tehető. További vizsgálatok során megállapítható volt, hogy egy kommentárokat (lectura) tartalmazó kötéstábláról van szó, amelynek tulajdonosát annak kibontása után lehetett meghatározni. A kibontás során fedezték fel, hogy a kötéstábla kartonját a magyar nyelvű Káldi-töredék lapjai alkották, mindamellett kiderült az is, hogy Hostiensis, egy 13. századi kánonjogász lecturájára bukkantak. Ez azért is volt fontos felfedezés – világított rá Erdő Péter bíboros –, mivel egy ilyen szöveget kizárólag egyetemi közegben használtak, és az akkori Magyarországon, ahol egyetemi képzés jóformán nem létezett, nem is tesznek említést Hostiensis művéről és annak használatáról. A megtalált kötéstáblán lévő szöveg azonban arra enged következtetni, hogy voltak olyan tudósok és műhelyek a középkori Magyarországon, akik és amelyek a legmagasabb tudományos igénnyel léptek fel.

A kutatás további lépcsőfoka a bíboros elmondása alapján a nyomda felkutatása volt, illetve azoknak a köteteknek a meghatározása, amelyeket Hostiensis középkori kódexlapjaival borítottak. Ennek során jutottak a pozsonyi jezsuita kollégiumig és Szent Atanáz 1522-es műveiig.

A felfedezett Káldi-lapokkal kapcsolatban a bíboros rámutatott arra, hogy ezek voltaképpen a bécsi, Formika Máté által kiadott Biblia előzetes javításait tartalmazzák, amelyek a végleges kiadásba is bekerültek. A kézirat sajátossága továbbá, hogy vörös színnel írt, függőleges bejegyzéseket is fel lehet benne fedezni, amelyek Erdő Péter elmondása szerint a tördeléshez voltak szükségesek. A megtalált töredékek két teljes bibliai könyvet tartalmaznak, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét, illetve más könyvekből is jelentős szakaszokat. A szövegek vizsgálatával megállapítható, hogy többen is dolgoztak a Biblia fordításán, így egy korábban felvetett dilemma látszik kibontakozni, miszerint a Káldi-féle fordítás nem kizárólagosan Káldi György nevéhez fűződik. Figyelembe kell venni továbbá az 1600-as évek nyelvújító törekvéseit is – hangsúlyozta a bíboros –, amelyet magának Pázmánynak a műveit olvasva is észre lehet venni. A Káldi-biblia fordítása tehát ebbe az áramlatba illeszkedik.

Erdő Péter bíboros kifejezte örömét, hogy a most megjelent fakszimile kiadás amellett, hogy egy korábbi adatgyűjtés eredményeit teszi elérhetővé a szélesebb közönség számára, ösztönző lehet a további kutatások tekintetében is, hiszen, ahogyan rámutatott, a Káldi-lapok további töredékeinek felkutatása, illetve a kötésre használt pergamen más helyeken való használatának feltérképezése is izgalmas lehetőségeket rejt magában. A bíboros kitért a magyar nyelvű bibliakiadás történetére is, amelyben szintén jelentős és megkerülhetetlen helyet foglal el a Káldi-biblia töredékeinek megjelentetése.

Erdő Péter ismertetője után a Káldi-lapok töredékéből Salamon mondásainak részleteit megzenésített változatban hallgathatták meg a résztvevők Mizsei Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék oktatójának tolmácsolásában.

A továbbiakban Kelemen Örs a Pytheas Kiadó képviseletében átnyújtotta a Káldi-töredékek 1. számú díszkiadását Erdő Péter bíborosnak, majd a bibliofil kiadás rejtelmeiről tartott ismertetőt.

A kötetbemutatót Mizsei Zoltán előadása zárta.

Fotó: Tóth János

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír