Kalocsán megtalálták Asztrik érsek relikviáit

Szent Asztrik szobra Kalocsán (Benedek György alkotása, 2000)

Asztrik érsek a magyar kereszténység korai történetének jeles és legjobban ismert képviselője volt. Főpap, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért.

A gondviselés a Duna–Tisza tájára vezérelte. Rómában bencés szerzetesként élt, majd Szent Adalbert prágai érsek segítőtársa volt, majd a Szent Márton hegyén épített első magyar bencés monostor aptája lett. Szent Benedek tiszteletére megalapította a pécsváradi apátságot, onnan hívta el első szent királyunk. Nagy valószínűséggel már érsek volt, amikor Rómában járt a király megbízottjaként. Később ő lett Kalocsa első érsek-püspöke. Rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe. A kutatások nyomán napjainkra bizonyossá vált, hogy itt, a kalocsai székesegyházban temették el.

A nagyszerű régészeti felfedezésről született tudományos megállapítás szerint a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház kriptájában található, XII–XIII. század fordulójára tehető főpapi sírlelet nem a Győr nemzetségbeli Saul (1193–1202 közötti időben volt kalocsai érsek) csontmaradványa, amint eddig azt feltételezték. Bizonyosra vehető, hogy Asztrik – korabeli nevén Ascherik – érsek sírleletét őrzi az a szarkofág, amelyet Foerk Ernő 1910–1911 között végzett ásatásakor találtak meg a feltárt Szent István-kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, csaknem 3,80 m mélységben, a mai főszékesegyház szentélye alatt. A vörös márvány szarkofág az első kalocsai érsek csontmaradványait őrzi.

A kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei – érseki ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű – Kalocsa első érsekének, Asztrik (Ascherik) érseknek a főpapi emlékei, nem pedig a Győr nemzetségbeli Saul érseknek érseki jelvényei.

A fenti megállapítást az az AMS radiokarbon vizsgálat támasztja alá, amelyet a csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálata eredményezett. Kalibrált naptári kora (cal AD) 1001–1030  a jelek szerint csak Asztrik érsekre utalhat.

Ez a felfedezés nem csupán régészeti szenzáció, hanem az egész magyar kereszténység, benne pedig a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye hitet erősítő örvendetes ténye.

A majdan felújítandó székesegyházban az érsekek sorában látogatható lesz a sírja, mert ahogy a költő mondja:

„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.”

Dr. Bábel Balázs érsek
Kalocsa, 2014. április 15.

Magyar Kurír