A Skapulárés Boldogasszonyt köszöntötték Barkán

Külhoni – 2015. július 20., hétfő | 18:58

A Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét követő hétvégén, július 18–19-én tartották a Skapulárés Boldogasszony búcsúünnepét a felvidéki Barkán – tájékoztatta szerkesztőségünket Gábor Bertalan szepsi esperes.

Idén is sokan keltek útra, hogy részt vegyenek a barkai Skapulárés Boldogasszony ünnepén, immár 256. alkalommal.

A búcsúünnepség július 18-án, szombaton délben ünnepi harangszóval vette kezdetét. Ezt gyóntatás követte, a bűnbánat szentségét a környékbeli papok szolgáltatták ki.

Az ünnep első szentmiséjét, melyet hagyományosan a skapulárés társulat elhunyt tagjaiért mutatnak be, idén Gábor Bertalan szepsi esperes, plébános celebrálta. A következő, német nyelvű szentmisét Weiszer Attila dobóruszkai plébános mutatta be, majd este 9 órakor szlovák nyelvű szentmisét vezetett Bartal Károly Tamás O.Praem. nyugalmazott jászóvári apát. A Juhász Attila tornai plébános által tartott éjféli diákmisét gyertyás körmenet követte a Béke barlangjához, majd egész éjszakás szentségimádás következett Bize Norbert szádalmási esperes plébános vezetésével.

Másnap, vasárnap Mondok István királyhelmeci parókus celebrálta a kora reggeli görögkatolikus liturgiát. Reggel 7 órakor magyar nyelvű szentmisét tartott Mics Imre kanonok, hárskúti esperes, plébános. Az ünnepi szlovák nyelvű szentmisét Stanislav Stolárik rozsnyói megyéspüspök, a magyar nyelvű szentmisét pedig Márfi Gyula veszprémi érsek mutatta be. A szentmise végén az érsek megáldotta a skapulárékat és az új skapulárés tagokat.


Barka a hajdani Gömör és Kishont megyében, a rozsnyói járásban, Rozsnyótól keletre, a Csermosnya patak festői völgyében fekszik. A búcsúnyerést XIII. Kelemen pápa engedélyezte a skapulárés társulat tagjai számára 1759-ben.

A barkai búcsúra az Ung-vidékről, Bodrogközből, Rimaszombatról, illetve a határokon túlról is érkeznek zarándokok. Találkozóhelyül szolgál szlovákiai, magyarországi és erdélyi papoknak és híveknek egyaránt.

A búcsú két napján ebben az évben ismét különböző nemzetiségű, kultúrájú és szertartású hívek élték meg az egységet az egyházban, a Boldogasszony tiszteletében és anyai oltalmában.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria