A dél-afrikai püspökökhöz intézett beszédet Ferenc pápa

A Szentatya örömmel állapította meg, hogy a nehézségek ellenére virágzó plébániai élet jellemzi a helyi egyházat a közösségek közötti nagy távolságok, az anyagi erőforrások szűkössége és a szentségekhez járulás korlátozott lehetősége ellenére is. Utalt a papok és szerzetesek szolgálatára, akik a leginkább rászorulókat segítik, közöttük a több millió AIDS árvát, akik háztartásokat vezetnek a távoleső vidéki területeken.

Ferenc pápa érintette a komoly lelkipásztori kihívások között a katolikus családokban is csökkenő gyermekek számát, az abortusz káros következményeit, a különélés és a válás hatalmas arányát, a nők és a gyermekek elleni erőszak növekedését.

Elismeréssel szólt arról, hogy a püspökök egységben vannak híveikkel, szolidaritással fordulnak a munkanélküliekhez. A pápa figyelmeztetett, hogy az anyagi segítség mellett lelki támogatást és szilárd erkölcsi vezetést is kell biztosítani számukra, mert a legnagyobb szegénység valójában Krisztus hiánya.

Új és kreatív módokat kell találni arra, hogy segítsük az embereket Krisztussal találkozni a hit mélyebb megértése által. A papok csökkenő számát illetően pedig a hivatásokat hitelesen és frissen kell előmozdítani, a szeminaristák alapos kiválasztásával, a képzésben résztvevők atyai elkísérésével és a felszentelés után is figyelmes támogatásukkal – hangsőlyozta a pápa. Hozzétette: a papok, a szerzetesek és a hitoktatók részesüljenek folyamatos képzésben, a gyermekeket és a felnőtteket be kell vezetni az imaéletbe és a szentségek gyümölcsöző befogadásába.

Végül Ferenc pápa szólt a püspökök aggodalmáról a keresztény erkölcs háttérbe szorulása miatt, amelyhez kapcsolódik a tisztességtelenség növekvő kísértése. A keresztény közösség tegyen tanúságot a becsületesség és tisztességesség erényeiről, hogy Isten és testvéreink előtt tiszta kezekkel és szívvel állhassunk – buzdított a Szentatya.

A menekültek és a bevándorlók súlyos társadalmi problémája kapcsán a pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a katolikus közösségek mindig fogadják szeretettel őket, nyitott szívre és otthonra találva náluk új életkezdésük során.

Magyar Kurír