A keresztény művészet küldetése, hogy tükrözze Isten szépségét – Megnyílt Józsa Judit kiállítása

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A hatalmas templom zsúfolásig megtelt hívekkel, érdeklődőkkel. A megjelenteket Bába Szilvia, a Duna Palota művészeti és operatív igazgatója, a Józsa Judit Alapítvány kuratóriumának tagja, a kiállítás szervezője köszöntötte. Márai Sándor Füveskönyvéből idézett: „A tehetség kevés. Az értelem is kevés, a műveltség is kevés ahhoz, hogy valaki művész legyen. Mindehhez végzet kell, melyet nem lehet félreérteni, s melyet semmiféle emberi erő vagy szándék nem tud megmásítani. A művész, az igazi nem tévedhet semmiféle pályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erő, mely eltéríthetné feladatától. Aki így művész, annak végzete van.” Bába Szilvia leszögezte: Józsa Juditnak végzete van. Ünnep ennek a kiállításnak a létrehozása, mert Józsa Judit minden nehézséggel, próbatétellel megküzdött, felül tudott ezeken emelkedni, és ismét egy olyan témát dolgozott fel, amelyet így, ebben a formában a kortárs magyar kerámiaszobrászatban még senki. Napjainkban különösen időszerű ez a tárlat, amely nemcsak a kereszténységről, a hitről szól, hanem a gyökerekről, a hagyományokról, a nemzeti identitásról, az értékrendről, a megmaradásról.

Osztie Zoltán, a templom plébánosa beszédében megemlékezett a Mária-tiszteletről, kiemelve, hogy az kezdettől fogva az apostoli hitnek, a keresztény életnek lényegi része. Ez természetes, hiszen ha a barátunk édesanyját különös tisztelettel vesszük körül, mennyivel inkább így van ez, ha a Megváltó Jézus Krisztus édesanyjáról van szó. Mária a kereszténység kezdetétől középpontban áll, mivel Jézus földi életének első harminc évét csak ő ismeri. Érthető tehát, hogy Jézus halála, föltámadása és mennybemenetele után a fiatal keresztény közösség faggatta Máriát. Fölbecsülhetetlen, hogy Mária tanúságtétele Jézus életéről milyen mértékben épült bele a keresztény örömüzenetbe. Osztie Zoltán kitért Mária közbenjáró szerepére is, ami ugyancsak kezdettől fogva jelen volt. Az őskeresztényeket üldözte a hatalom, és amikor Mária elérkezett földi életének végéhez, kézenfekvő volt, hogy az állandó szorongatottságban élő Krisztus-követők megkérjék őt: járjon közben értük a mennyben isteni Fiánál. Azóta is, kétezer éve ott él a keresztény lélekben ez a bizalom Mária iránt.

Osztie Zoltán a keresztény művészetről, annak küldetéséről is beszélt. Leszögezte: a keresztény művészet küldetése, hogy tükrözze Isten szépségét. Ez nem elsősorban esztétikai kategória, hanem a legszorosabb összefüggésben van az igazsággal. A szépség az igazság napfényre jutása. Józsa Judit szobrai megfogalmazhatatlanul szépek, mert az igazság ragyog fel bennük, és ez több mint esztétika, valami mélységes titoknak, Isten üdvözítő titkának és a mi emberi életünknek a megragadása. Józsa Judit valódi hitvédő, a művészet eszközeivel védelmezi és elmélyíti bennünk a keresztény értékeket, a magyar keresztény kultúra kiemelkedő művelője, szobraiban megjelenik az apostoli hit gyönyörű teljessége.

Beszédének végén Zoltán atya imádságban köszönte meg Szűz Mária ezeréves pártfogását, kérve, hogy a jövőben se vonja meg tőlünk anyai jóságát, legyen továbbra is mennyei közbenjárónk isteni Fiánál, Krisztusnál.

A kiállítást megnyitó Prokopp Mária egyetemi tanár, művészettörténész Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született. Tanára volt Józsa Juditnak, amikor művészettörténelmet tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Prokopp Mária művésztudósnak nevezte Józsa Juditot, aki a művészet kritikai oldalát is jól ismeri, tudományos áttekintése van a sok ezer éves egyetemes művészetről. Ez egyedülálló a magyar művészetben. Édesapja Józsa János korondi fazekasmester, így olyan környezetben nőtt fel, ahol természetesen voltak jelen az ősi magyar hitvilág, szellemiség gyökerei és a keresztény értékrend is.

A művészettörténész előadónő kiemelte: a tárlaton látható 14 szoborkompozíciónak csodálatos szerkezete van, mintha zenei harmóniára épülnének fel. A szakrális művészet célja, hogy fölemelje az embert az anyagi világból a látható világon túlra, és Józsa Judit alkotásaiból ez sugárzik. A mi igazi hazánk az Örökkévalóságban van, el kell jutnunk oda, és ehhez csak olyan értékrend vezet el, amit az őseink ismertek. Józsa Judit ezért mintázta meg az Erények sorozatát, a Magyar nagyasszonyok sorozatát. A mostani kiállítás ezek betetőzése. Nincs még egy olyan nép, amely Máriát, az istenanyát Nagyboldogasszonynak nevezné – mondta Prokopp Mária. Hozzátette: Ez azt jelenti, hogy Mária útját követve lehetünk boldogok. Jézus édesanyja olyan hatalmas erővel rendelkezik, aki valóban tud nekünk segíteni. Józsa Judit tiszta forrásból merítkezik, és világos rendszerben mutatja be az ősi magyar hitvilágot, amelynek kivirágzása a kereszténységben történik meg.

Köszöntötte a közönséget a tárlat megalkotója, Józsa Judit is. „Gloria in Excelsis Deo” (Dicsőség a magasságban Istennek) – kezdte beszédét. Idézte kiállításának a mottóját, melyet Sík Sándor Magyarok Nagyasszonya című verséből vett: „Édesanya, boldog anya/, Virágszülő Szűz Mária/, Világra szült virágodnak/, Ajánlj minket szent Fiadnak.” A kerámiaszobrász kiemelte: mostani tárlatával korunk történéseire reagált, Boldogasszonyunk közbenjáró, irgalmat esdeklő szeretetét és áldását kérve a magyar nemzetre. Bízik benne, hogy alkotásaiból átsugárzik a hit, a remény és a szeretet.

Józsa Judit elmondta: hívő katolikusként Boldogasszonyunk, Mária életét úgy mutatja be, ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus-misztérium összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során. A magyar egyház Boldogasszony tiszteletének hét ünnepét őrizte meg, ennél több számontartott ünnep van: a művésznő a számára legfontosabb tizennégy ünnepet választotta ki és mintázta meg.

A kiállítás megnyitó ünnepségén Mária-énekeket adott elő Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekesnő.

A tárlat a Józsa Judit Galériában (Bp., V. kerület, Városház u. 1.) tekinthető meg, 2019. január 30-ig. A művésznő augusztus 19-én vasárnap 15 órakor és 20-án hétfőn 11 órakor ingyenes tárlatvezetést tart.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír