A lisztérzékenyek továbbra is áldozhatnak

Az allergiás jellegű betegségek (például tej-, tojásérzékenység) és a különböző ételek (például liszt) iránti, immunrendszert érintő érzékenységek a nyugat-európai országokban jelentettek elsőként problémát, de az 1990-es évekre hazánkban is egyre gyakrabban merültek fel az ilyen típusú allergiás és autoimmun betegségek. Egyre több magyar család lett figyelmes arra, hogy a gyermekei valamilyen allergiás tüneteket produkáló élelmiszer-érzékenységben szenvednek. Elsősorban civilizációs betegségeknek tartjuk őket, korunk, életformánk következményei ezek, jóllehet mindig ismertek voltak, eleink is beszámolnak ilyen tapasztalataikról. Alkalmas kezelést és prevenciót azonban csak a 20. század második felében talált az orvostudomány.

Az Egyház saját fegyelmi rendjében a különböző visszaélések elkerülése végett előírja, hogy „a legszentebb eucharisztikus áldozatot kenyérrel és borral kell végezni, melyhez kevés vizet kevernek”. A törvény második paragrafusa pontosítja, hogy „a kenyérnek csakis búzából valónak és frissen készültnek kell lennie, hogy a romlás semmilyen veszélye sem álljon fenn”. (Egyházi Törvénykönyv 924. kánon).

Az Egyház legfőbb hatósága a lisztérzékenség szempontjából is figyelembe vette az Eucharisztia anyagának kérdését. A Katolikus Egyház minden tagjának, akik a kegyelem állapotában vannak, joguk van ugyanis venni a legszentebb Eucharisztiát, amely az Egyház legnagyobb kincse. Azok számára azonban, akik lisztérzékenység miatt nem vehetnek magukhoz búzaliszt alapú élelmiszert, ez gyakorlatilag lehetetlenné válna. Ezért a Hittani Kongregáció 1995-ben egy levélben válaszolt a felmerülő kérdésekre az Eucharisztia anyagával kapcsolatban, érintve mind a kenyér, mind a bor anyagát (vö. Lettera per la Dottrina della Fede a tutti i Presidenti delle Conferenze Episcopali sull’uso del pane con poca quantitá di glutina e del mosto come materia eucaristica, Notitiae 31, 1995, 608–610). Leszögezte a szöveg, hogy olyan ostya, amiből a glutént teljesen kivonták (quibus glutinum ablatum est) nem használható eucharisztikus színek megjelenítésére. A levél előírta, hogy lennie kell elegendő gluténnak a kenyérsütéshez, illetve ahhoz, hogy ne változzon meg a kenyér lényege. Ennek megfelelően ne keverjenek hozzá más anyagokat a tésztához, amelyek a kenyér mivoltát megváltoztatnák.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció idén, június 15-i dátummal ismét körlevelet adott ki az Eucharisztia anyagával kapcsolatban (Prot. N. 320/17). A körlevél azon része, amely a lisztérzékeny testvéreinkre is vonatkozik megerősíti az egyház korábbi tanítását. Hivatkozva a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseire és a kongregáció Redemptoris Sacramentum kezdetű instrukciójának (2004. március 25) 48. pontjára megerősítette, hogy az Eucharisztiához használt kenyérnek tiszta búzából kell készülnie, más adalékanyagot (pl. gyümölcs, cukor, vagy méz stb.) nem tartalmazhat és kovásztalannak kell lennie. A körlevél hivatkozik még a Hittani Kongregáció egy az Eucharisztia anyagával kapcsolatos körlevelére is (Epistula ad Praesides Conferentiarum Episcoporum dimissa de pane minimam glutinis mensuram habente atque musto adhibendis ad instar materiae eucharisticae, 2003. július 24, Prot. N. 89/78 – 17498), amely alapján megerősíti, hogy a teljesen gluténmentes kenyér (hostiae plane glutine carentes) nem érvényes anyaga az Eucharisztiának. A csökkentett glutén tartalmú ostya (hostiae ex parte glutine carentes) azonban ezután is alkalmas anyaga a legszentebb Eucharisztiának. A lisztérzékenységben szenvedők szempontjából pedig, mivel elhanyagolható mennyiségben tartalmaz glutént, orvosi szakvélemény alapján is alkalmas arra, hogy ők ilyen szentostyával áldozzanak.

A fenti útmutatással összhangban már régóta kapható úgynevezett csökkentett glutén tartalmú ostya. Magyarországon a legtöbb templomban használjuk is azt lisztérzékenyek számára. A dokumentum kéri a püspököket, hogy figyeljenek az ilyen ostya beszerzésére, hogy az az egyházi előírásoknak és a lisztérzékenységben szenvedők igényeinek is megfeleljenek (2. pont). A lisztérzékenyek számára tehát ez az egyházi útmutatás nem jelent újdonságot.

Ezúton szeretnénk buzdítani a testvéreket, hogy ha valaki – saját maga, vagy éppen valamelyik családtagja – ilyen jellegű betegségben szenved, ez ne tartsa vissza őt a szentáldozástól. Van lehetőség arra, hogy részesüljön az Egyház legmélyebb titkából, Krisztus köztünk lévő, éltető Testéből. Kérjük tehát a miséző papokat, akár a szentmise előtt jelezve nekik, hogy lisztérzékeny testvér szeretne áldozni, hogy konszekráljanak csökkentett glutén tartalmú ostyát is.

Fotó: CNA

Magyar Kurír