A Magyar Tudomány Ünnepe a Gál Ferenc Főiskola szarvasi karán

A környező országok felsőoktatási intézményeit a komáromi, beregszászi, nagyváradi és szabadkai, a magyarországi főiskolákat pedig a nagykőrösi és szarvasi hallgatók képviselték – közel negyvenen.

A megnyitón Lipcsei Imre dékán köszöntője után Reményik Sándor A Göncöl szekeren című költeményét Batka Dániel, a Madách Színház tagja, a szarvasi kar hallgatója adta elő.

A tudomány napi ünnepet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök nyitotta meg. Rámutatott: ma egymással szemben áll egy értéksemleges és naiv filantrópiával jellemezhető irányzat az értékállító, közösségoltalmazó és -teremtő célokkal – ebben az erőtérben kell értelmeznünk a magunk helyét, illetve Magyarország nemzetpolitikáját.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában megerősítette a magyar állam elkötelezettségét a hatékony nemzetpolitika mellett, melynek szerves tartozéka az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér további erősítése. Kiemelte, ennek a folyamatnak szép és fontos állomása a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának példaadó kezdeményezése, hiszen az intézmény, kapcsolódva az Arany-évfordulóhoz és Kodály Zoltán életművéhez, alkalmat teremtett hat egyetem és főiskola tanárai és hallgatói számára, hogy ismerkedjenek, tapasztalatokat cseréljenek és egy barátságos vetélkedő keretében összemérjék tudásukat.

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora előadásában az emberközpontú és nemzeti, azaz magyar tudomány jelentőségét méltatta, kiemelve azt, hogy mindennek a pedagógusképzésben különös jelentősége van: a nemzeti tudománynak kizárólag az ember alkotta határokon átnyúlva a magyar kultúra egyesítése a feladata.

Ezt követően a meghívottak és a házigazdák hat csapata mutatkozott be, házuk tája zenéjével és verseivel. Az első nap hivatalos programját a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-vándorkiállításának a megnyitója zárta.

A Magyar Tudomány Ünnepének második napján két tartalmas előadás hangzott el: Küllős Imola, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke Arany János népdalgyűjtését mutatta be, Ittzés János professzor pedig Kodály Zoltán életművéről beszélt.

Ezután következett a vetélkedő, melynek tárgyát Arany és Kodály életműve képezte. A szervezők nem annyira vizsgafeladatokat állítottak össze, inkább az volt a szándék, hogy a két szellemóriást „leültessék” maguk mellé, s műveik révén emberközelbe kerülhessenek velük. A vetélkedőn mindenki Arany János Toldijának díszkiadását kapta elismerésül.

A két nap zárásaként a fiatalok nemzeti színű koszorút helyeztek el a trianoni emlékmű előtt, majd elénekelték a Himnuszt.

Forrás és fotó: Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar

Magyar Kurír