A megszentelt életet élőket ünnepelték az egyházmegyékben – FRISSÍTVE

Hazai – 2015. február 5., csütörtök | 12:27

Február 2-án, Urunk bemutatása ünnepén és a megszentelt élet napján a megyéspüspökök vezetésével adtak hálát az egyházmegyés papok és szerzetesek Istentől kapott hivatásukért. Egyházmegyéink tudósításait közöljük.

Székesfehérvári Egyházmegye

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Spányi Antal örömét fejezte ki, hogy a megszentelt élet évében az egyházmegye területéről minden szerzetesi és világi közösségből eljöttek együtt ünnepelni a harmadrendek és lelkiségi mozgalmak képviselőivel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival.

A gyertyák megszentelése után a templom hívő közössége körmenetben emlékezett Jézusra, a világ világosságára, akit szülei, Mária és József a zsidó vallási hagyomány szerint ezen a napon mutattak be a templomban.

Negyven nappal az Úr születésének ünnepe után a Szentlélek hívta a felajánlásra az agg Simeont és Anna prófétasszonyt, hogy találkozzanak a Messiással. Minket is a Szentlélek gyűjtött egybe az öröm, a szeretet ünnepére – mondta beszédében Spányi Antal püspök. – Tekintsünk Mária és József boldogságára és a jelen lévő két idős ember örömére, amely a Krisztussal való találkozásban rejlett. Isten kiválasztotta őket, elfogadták a meghívást, és lelkük mélyén kimondták az igent. Mindenre volt erejük, a szenvedések elviselésére is, mert Isten megerősítette őket.

A főpásztor hangsúlyozta: Isten emberévé kell válnia minden hívőnek, hogy az Ő szeretetének fényét sugározza és igazságosságát hirdesse mindenki ott, ahol él. Isten megerősíti azokat, akiket ma is üldöznek hitükért szerte a világon. Nagy a hitetlenség, ezért hatalmas szükség van a keresztény tanúságtételre, arra az életformára, amely önmagában Krisztus országát hirdeti. Az egyháznak is szüksége van a szerzetesek karizmáira, kivételes szolgálatukra, azokra, akiknek az Úr szeretete ragyog a szívükben.

Spányi Antal beszéde végén arra biztatott, imádkozzunk új hivatásokért, hogy egyre több fiatal hallja meg az Isten hívó szavát, és a rendalapítók szándéka szerint Krisztus tanúi legyenek a világban.

* * *

Győri Egyházmegye

Pápai Lajos megyéspüspök szintén közös imádságra hívta a Győri Egyházmegyében szolgáló szerzeteseket Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházba. Az ünnepen az alexiánus, a bencés, a domonkos, a kármelita, az orsolyita, a piarista, a premontrei, a szervita és a szociális testvérek rendje is képviseltette magát. A liturgia a gyertyaszentelés szertartásával kezdődött, melyet a püspök a Könnyező Szűzanya kegyoltára előtt végzett.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szentbeszédében a főpásztor a napi evangéliumból kiindulva Urunk bemutatásának evangéliumi leírásán elmélkedett, kiemelve Simeon hálaénekének profetikus hangnemét. „Ez a gyermek jel lesz” – mondta Simeon. Pápai Lajos rámutatott: ez a „jel-lét” adja meg az egyházban a szerzetesi hivatás lényegét. Az evangéliumi tanácsok – a szegénység, engedelmesség, tisztaság – vállalása „valódi figyelmeztető Jel” (Lumen gentium), s erre ma, talán jobban, mint valaha, szüksége van az egyháznak, de a világnak is.

A győri megyéspüspök szerint a mai világban, mikor az emberi személy méltósága elhalványul, és az embert az ösztönök uralma alá helyezik, a tisztaság derűsen megélt fogadalma szintén jel lesz, jele annak a valódi emberségnek, amely nélkül világunk embertelenné válna. A szerzetesi életforma így valóban jel ma is, ajándék az egyház és a világ számára.

A szónok ezután Boldog Apor Vilmos vértanú püspök életáldozatára irányította a hívek figyelmét: „Apor Vilmos maga is ilyen élő jellé vált kortársai és a mai egyház számára is. Ő is elmondhatta volna Szent Pállal: »Számomra az élet Krisztus.« Fiatal klerikusként vallotta, hogy a papi élet a lemondás útja. Felismerte, hogy Isten nem kényszerít, hanem kér, a kivitelezést pedig a mi lelkiismeretünkre bízza.

Pápai Lajos felidézte, amit a szent életű püspök 1915-ös szubdiakónussá szentelése előtt írt naplójába: „Életem legfontosabb elhatározása előtt állok, és arra készülök. A három magasabb rend, amelyet most felveszek, mintegy azok a szögek, amelyek Krisztus keresztjére erősítenek egész életemre. Óh, édes és szívlelendő szolgaság, amely által az ember igazzá, szabaddá és szentté lesz.”

A szentmise végén – melyen a székesegyház Palestrina kórusa mellett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Collegium Musicum Jaurinense fiúkórusa is zenei szolgálatot teljesített – a papság, a meghívott szerzetesek, az asszisztencia és a hívek együtt kérték Boldog Apor Vilmos közbenjárását a vértanú püspök sírja előtt.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Udvardy György pécsi megyéspüspök a pécsi belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomban mutatott be ünnepi szentmisét február 2-án. A főpásztor a szerzeteseket ajándékoknak nevezte, akiket Isten adott az egyháznak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Isten belép az ember világába Fia által. A Fiú mindenben aláveti magát az Atya akaratának, egy vele, ezért tisztának mondhatjuk őt. Jézus világosságot hoz, átalakítja a törvényt, átalakítja a templomot, és megújítja a szövetséget, mert tiszta, engedelmes és semmit nem birtokol” – hangsúlyozta homíliájában Udvardy György.

A megyéspüspök hangsúlyozta: „Szűz Mária, részesedve fiának küldetéséből, tiszta, engedelmes és szegény lesz. Isten rendje jelenik meg az ő tisztaságában. Ha valaki befogadja Isten jóakaratát, irgalmát, Isten országa valósul meg benne. Ez az ország tisztává, engedelmessé és szegénnyé teszi azt, aki a szívébe fogadja az Úr tanítását, és meg is tartja azt. Jézus tanítványokat, apostolokat választ maga mellé. Ők prófétai módon valósítják meg azt az életmódot, amit Jézus élt. Isten országának tulajdonságait, a tisztaságot, az engedelmességet, a szegénységet az Atya teremti. Úgy tekintünk szerzetes testvéreinkre, a kiválasztottakra mint Isten ajándékaira. Isten ajándékozza őket az egyháznak, hogy bennük a krisztusi magatartás mindig prófétai módon, radikálisan, soha meg nem kérdőjelezhetően jelen legyen. A szerzetesek a megtestesült Ige szolgai állapotát öltik magukra nap mint nap. Nap mint nap részesei a színeváltozás élményének.

Udvardy György az egész emberiség nevében megköszönte a szerzeteseknek, hogy vállalják azt az örömteli, ám önfeláldozó létet, hogy a kétkedőknek és a megfáradtaknak is megmutatják Krisztus arcát.

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A Szombathelyi Egyházmegyében működő szerzetesrendek, szerzetesi közösségek képviselőivel imádkozott együtt Veres András megyéspüspök a megszentelt élet napján. A szombathelyi szalézi templomban hét szerzetesrendből és szerzetesi közösségből több mint ötvenen vettek részt a szertartáson.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szerzetesek és a megyéspüspök gyertyával a kezükben vonultak be a szentmisére, majd Veres András megáldotta a gyertyákat.

Szentbeszédében a főpásztor rámutatott: sokan megpróbálják, de nem mindenki képes ezt az életet élni. Csak értelemmel nem lehet elkötelezett életet élni: teljes szívvel, lélekkel kell Isten felé fordulni.

A homíliát követően a szerzetesi közösségek tagjai megerősítették fogadalmukat, ezzel is újra kifejezve: végérvényesen Istenhez tartoznak.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Immár ötödik alkalommal rendeztek a Kaposvári Egyházmegye szerzetesei és világi hívek részére lelkinapot a megszentelt élet napjához kapcsolódva Homokkomáromban január 31-én. Ezen idén is részt vett, és a szerzetesekkel és a hívekkel ünnepelt Balás Béla megyéspüspök, illetve meghívott előadóként Lukács László piarista, aki az irgalom témáját választotta elmélkedése tárgyául.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A lelkinapon, mely a rózsafüzér elimádkozásával kezdődött és szentmisével zárult, mintegy hatvanan vettek részt, a szerzetesek és papok mellett a Nagykanizsán működő lelkiségi mozgalmak (Cursillo, Házas hétvége) és imacsoportok képviselői is.

Az idei ünnep kiemelt része volt Ákos testvérnek, a Szent János Apostolról és Remete Szent Pálról Nevezett Közösség fogadalmasának akolitussá avatása – tájékoztatta szerkesztőségünket Mikovics Krisztina nővér (Nyolc Boldogság Közösség).

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta a szentmisét február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templomban. A hagyományoknak megfelelően ezen a napon a város elöljáróival közösen kérték Isten áldását a városra és lakóira. A szentmisén megemlékeztek a Constantinum Óvoda és Kollégium megalakulásának huszadik évfordulójáról is – tájékoztatnak a Kalocsai Iskolanővérek és a Félegyházi Közlöny.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisén jelen voltak a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén szolgáló szerzetesek, akik megújították fogadalmukat, Isten iránti elkötelezettségüket.

A szentmise után felidézték a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek munkásságát, akik 1908-ban érkeztek Kiskunfélegyházára azzal a szándékkal, hogy a leányoktatás, nőnevelés helyzetét javítsák.

A nővérek elemi és polgári iskolát, valamint tanítóképzőt és mezőgazdasági leányiskolát alapítottak a 20. század elején. 1944-ben épületeiket lefoglalták és hadi célokra hasznosították. Két év múlva teljesen lepusztult állapotban kapták vissza az ingatlanokat, de a szülők és diákok társadalmi munkájával sikerült elvégezni a felújításokat, és pótolták a hiányzó eszközöket is. 1948-ban államosították az iskolát.

Az egyházi oktatási intézmények az 1989-es rendszerváltás után kaptak lehetőséget az újrakezdésre. Több mint négy évtizedes kényszerszünet után a Kalocsai Iskolanővérek is visszavágytak régi iskolájukba. Ezzel párhuzamosan a hívők is kezdeményezték a keresztény óvoda és iskola indítását. 1990-ben a Móra Ferenc utcában katolikus óvodai csoport szerveződött az önkormányzat támogatásával, majd az 1991/92-es tanévben huszonnégy tanulóval a Móra Ferenc Általános Iskolában elindult az első keresztény tagozatú osztály. A nővérek 1992-ben kapták vissza azokat az épületeket, amelyek az újrainduló Constantinum-intézmény alapjait képezték. Az óvodai túljelentkezések miatt vásárolta meg a rend azt az Arany János utcai telket, ahol felépítettek egy korszerű óvodát, amely 1995. február 2-án nyitotta meg kapuit. Itt működik a kollégium is.

A Constantinum Óvoda és Kollégium megalakulásának huszadik évfordulójára színielőadással, verssel és énekkel emlékeztek az óvodások és kollégisták. Ezt követően az Arany János utcai intézményben nyitották meg azt a kiállítást, amely az óvoda és kollégium történetét, mindennapjait, valamint az óvodások rajzait mutatja be.

* * *

Szeged-Csanádi Egyházmegye

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szegedi dómban Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke mutatott be szentmisét február 2-án – tájékoztat a SZEGEDma.hu.

A  főpásztor hangsúlyozta, az Örömhír minden sora maradandó és állandó üzenet az utókor, a hívek számára, majd felhívta a figyelmet a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének hármas lényegére: az ünnepet a szolidaritás, a találkozás és a tanúságtétel jellemzik, amelyek főként a szerzetesek példáján keresztül mutatkoznak meg a mindennapokban. Ők azok, akik nemcsak Isten, hanem az emberek szolgálatára is vannak, akik az egyházi közösségeken keresztül találkoznak és kapcsolatot tartanak a hívekkel, akiknek tanúságtétele a keresztény életben valósul meg.

A gyertyaszentelői szentmisén, melyet az egyházmegyében tevékenykedő férfi és női szerzetesrendek szolgálataiért ajánlottak, közel negyvenen vettek részt a ferencesek, a minoriták, a jezsuiták, a piaristák, a hódmezővásárhelyi domonkos nővérek, valamint a szegedi és makói iskolanővérek közül. A rendek tagjai a liturgia során megújították fogadalmukat.

* * *

Egri Főegyházmegye

Az egyházmegye területén élő szerzetesek részvételével mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az érsek szentbeszédében felidézte Ferenc pápának a megszentelt élet éve kezdetén megfogalmazott gondolatát, miszerint a szerzetesi élet az egyháznak adott ajándék, éppen ezért az egyház szívében van a helye. 

Ezt követően Szent II. János Pál pápára utalva, aki 1997-ben február 2-át, Urunk bemutatásának ünnepét jelölte ki a megszentelt élet napjává, Ternyák Csaba rámutatott: „A Szentatya azért éppen ezt a napot választotta, mert a templomban való bemutatás tökéletes ikonja, megfelelője a szerzetesi életnek. Ez az ünnep, amely a Fiú állandó és teljes Atyára való ráhagyatkozását és önajándékozását jelzi, tökéletesen megfelel a szerzetesi magatartásformának. A szerzetesek állandó önfeláldozással Krisztus vonásait öltik magukra, és feltétlen ráhagyatkoznak az Atya akaratára. Mindent elhagynak, hogy Krisztust kövessék, ily módon ők azok, akik láthatóvá teszik a világ előtt az egyház szeretetét.”

A főpásztor hangsúlyozta, hogy az Egri Főegyházmegye templomaiban minden egyes szentmise után közösen imádkoznak a hívek papi és szerzetesi hivatásokért. Kiemelte a férfi szerzetesek szolgálatának fontosságát a plébániákon és az iskolákban, valamint a szerzetes nővéreknek a fiatalok, a szegények és a kisebbségben élő cigányok között végzett szolgálatát.

Végül köszönetet mondott a főegyházmegye területén megszentelt életet élőknek „szenvedélyes elkötelezettségükért”: „Úgy tekintünk rátok mint lelki tőkére, mint ajándékra. Jó látni, hogy jelenlétetekkel, minden nehézség ellenére, a szerzetesi élet megújulása megkezdődött egyházmegyénkben. Köszönjük, hogy vagytok, férfiak és nők, akik Isten és az egyház szolgálatára szentelitek életeteket. Isten áldjon meg titeket érte! Az Úr újítson meg mindennap benneteket! Váljatok ti magatok is égő gyertyákká, hogy mindig és mindenütt sugározzátok Krisztus szeretetét és világosságát. Gyertyaszentelő Boldogasszony, ez az Istennek szentelt asszony segítsen titeket, hogy egyre teljesebben és boldogabban tudjátok élni sajátos hivatásotokat az egyházban a világ üdvösségéért!” – fohászkodott Ternyák Csaba.


Fotó: Berta Gábor; Ács Tamás; Pécsi Egyházmegye; Csány Péter; Nyolc Boldogság Közösség; Kalocsai Iskolanővérek, Félegyházi Közlöny; SZEGEDma.hu; Vanyó Boglárka, Balogh Ferenc

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria