Reggel fél kilenckor papi rekollekcióra gyülekeztek a Kaposvári Egyházmegye papjai és diakónusai. Különleges alkalom volt a mostani, ugyanis a hazánkban vendégeskedő négy iraki katolikus pap egyike, Roni Szalím tett tanúságot arról, mit éltek, élnek át hazájában a keresztények. Fényképekkel is illusztrálta, amikor arról beszélt, hogyan tartja rettegésben az Iszlám Állam az ott élő keresztényeket, és hogyan rombolta le központjukat, Karakost, amit a Közel-Kelet Vatikánjaként emlegetnek. Ő maga is egy keresztényellenes merénylet túlélője, a moszuli egyetemre tartó autóbuszok egyikén ült, amikor a járművet felrobbantották az Iszlám Állam terroristái.
Elmondta: most azért vannak Magyarországon, hogy feldolgozzák az ott átélt szörnyűségeket, kipihenjék magukat, és hogy angol nyelven tanuljanak. Július elején utaznak vissza azokhoz a családokhoz, melyeket rájuk bíztak, és folytatják az építkezést, mind fizikai, mind lelki értelemben. Nagy szükség van most erre, hiszen a semmiből kell újjáépíteni a várost, a házakat, a templomot és az életüket is. Sok-sok imát és anyagi segítséget is kértek tőlünk, hogy folytatni tudják a munkálatokat.
A rekollekciót követően a püspökség épületéből a székesegyházba vonult az asszisztencia – a Kaposvári Egyházmegye kispapjai és az esztergomi szeminárium papnövendékei –, valamint a koncelebráló papok, köztük az iraki lelkipásztorok is.
A szentmisét Varga László kaposvári megyéspüspök mutatta be, és a szerpapság rendjében részesítette a 62 éves Fodor Béla akolitust, aki eddig a balatonszemesi és a balatonszárszói plébániákon szolgált, és a 24 éves Kisiván Csaba papnövendéket, aki idén fejezte be az ötödik évét az esztergomi szemináriumban.
Felszentelésüket Somos László kaposfői esperes-plébános, az egyházmegye általános helynöke kérte a püspöktől, méltónak tartva őket a papság rendjének első fokozatára.
Szentbeszédében Roni Szalím az evangéliumi igeszakaszra fókuszálva kiemelte: a Szentlélek állandóan munkálkodik, ennek bizonyítéka e két diakónus mostani felszentelése is. Mint mondta: a papi missziónak arra kell épülnie, hogy éljék az evangéliumot, irgalmasak legyenek egymás iránt, s az igazság hűséges pásztoraiként segítsék vezetni a rájuk bízott embereket.
A szentmise a szentelés szertartásával folytatódott, melynek elején a püspök pár szóval bevezette a szentelendőket szolgálatuk lényegébe. Mint említette: a szerpapság szolgálata a Szentlélek ajándéka. A diakónusok az oltár szolgái; az evangélium hirdetésén túl egyebek mellett előkészítik az áldozati edényeket, erkölcsi buzdításban és hitoktatásban részesítik a hívőket és a nem hívőket egyaránt, keresztelnek, megáldják a házasságkötést, ellátják a betegeket, temetési szertartást végeznek, s a szeretetszolgálat munkájából is részt vállalnak. Igazi tanúságtevő férfiak; olyanok, mint az apostolok.
„Legyetek Isten és az emberek előtt feddhetetlenek! Ne hagyjátok, hogy bármi is eltérítsen benneteket az evangéliumtól! A hit szent titkát tiszta lelkiismerettel hirdessétek!” – buzdított a megyéspüspök. A fogadalomtételt a Mindenszentek litániája követte, mely alatt a szentelendők az oltár előtt földre borultak, majd térdelve fogadták a püspöki kézrátételt. A diakónusokat két-két paptársuk öltöztette be.
Az evangéliumoskönyv átadása közben e szavakkal szólt a diakónusokhoz a püspök: „Vedd Krisztus evangéliumát, aminek hirdetője lettél! Ügyelj arra, hogy amit olvasol, azt hidd, amit hiszel, azt tanítsd, amit tanítasz, azt kövesd is!”
A szentmise végén Varga László megyéspüspök meghirdette a Jó Pásztor Imaközösséget. Mint mondta, sajnálatos módon tavaly senki sem jelentkezett az egyházmegyébe azzal a szándékkal, hogy pap szeretne lenni, idén pedig csak egy jelentkező van eddig. Ezért arra kérte mindazokat, akik elkötelezettek, és vállalják, hogy minden fizikai és lelki szenvedésüket felajánlják új papi hivatásokért, hogy jelentkezzenek plébánosaiknál, és imádkozzák el mindennap a következő imádságot:
Úr Jézus Krisztus!
Felajánlom minden fizikai és lelki szenvedésemet új papi hivatásokért.
Olyanokért, akik készek a tanítványságra és a misszionáriusi szolgálatra is!
Szent Pállal együtt vallom: „Örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1, 24).
Köszönöm, hogy szenvedtél értem,
és szenvedéseimben én is alárendelhetem magam a Mennyei Atya akaratának,
rábízva mindent arra, aki igazságosan ítél.
Hiszem, hogy a Te sebeid által gyógyultunk meg, (vö. 2Pét 2,20–24)
és ebben a hitben fogadom el tőled a gyógyulásomat.
Ámen.
Kisiván Csaba diakónus, aki egyébként az egyházmegye ifjúsági referense is lett, püspöke döntése alapján Siófokon tölti diakónusi gyakorlatát, Fodor Béla pedig a balatonszemesi és a balatonszárszói plébániákon folytatja szolgálatát, immáron diakónusként.
A szentmisén az egyházmegye különböző részeiből verbuválódott énekkar szolgált Szili Zoltán, a kaposvári székesegyház karnagya vezetésével. A szentmise perselyadományát az iraki lelkipásztoroknak ajánlották fel, ezzel is segítve közösségeiket.
Forrás: Antal Zsolt/Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Németh Péter/Kaposvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria