Terézvárosi vallásközi konferencia a misztikáról

Az előadók a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás misztikus irányzatairól beszéltek, illetve egy-egy misztikus gondolkodót mutattak be. A konferencia védnöke Beer Miklós váci megyéspüspök volt.

Horváth Zoltán plébános köszöntötte az egybegyűlteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2015. március 28-án ünnepeljük Avilai Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulóját. „Isten egyedül elég!” – emelte ki Teréz gondolatai közül az egyik leghangsúlyosabbat, majd hozzátette: az ünnepre készülve fontos, hogy jobban megismerjük személyiségét, lelkületét, és megpróbáljunk közelebb kerülni a segítségével Istenhez.


Az első előadó Hrotkó Larissza volt, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának tagja. Avilai Szent Teréz mint zsidó misztikából táplálkozó misztika című előadásában különleges olvasatát adta annak, hogyan tapasztalta meg a misztikus Szent Teréz Isten szeretetét, az Istennel való kapcsolatot. „Az örökkévaló szeretet kastélyába az alázat vezet” – emelte ki Szent Teréz gondolatát, majd a várkastély kabbalisztikus képével vetette össze a keresztény misztikus ódon várkastélyának szintjeit.


Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke A keresztény női misztika – a spiritualitás és a szabadság lehetősége című előadásában Magdeburgi Mechtild 13. századi német misztikus életútján keresztül mutatta be, hogyan válik a misztika a szabadság lehetőségévé a középkorban egy nő számára. Mechtild – annak ellenére, hogy korában a nők nem rendelkeztek ezzel a spirituális szabadsággal – megírta az Istenség omló fényárja című könyvét, amelyben az Istennel való eggyé válás misztikus útjáról beszél: a legnagyobb gyönyör és egyben a legnagyobb fájdalom útjáról.


Abdul-Fattah Munif arabista, hittanár, a Magyarországi Muszlimok Egyházának tagja Al-Gazáliról beszélt, egy 11. századi muszlim vallástudósról, aki a misztika és tradíció közötti utat kereste, a kiegyensúlyozott, mérsékelt miszticizmus híve volt. „Vállald magadra az Istennek való igazi odaadást” – vallotta.


Ömer Almak, a Dialógus Platform Egyesület elnöke Fethullah Gülen kortárs muszlim vallástudós sokoldalú tevékenységét ismertette meg a hallgatósággal, majd részleteket mutatott be Gülen szufizmusról szóló írásaiból. Gülen mozgalma jól ismert szülőhazájában, Törökországban és választott hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt: iskolákat, kórházakat tartanak fenn, előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet, segélyszervezetük a világ minden táján sokat tesz a rászorulókért.


Végül Szécsi József vallásfilozófus, egyetemi docens mutatta be a kabbalát, a zsidó vallás misztikus-ezoterikus irányzatát, amely a kontempláción és a megvilágosodáson keresztül Isten, a teremtés megismerésére törekszik. 

Szerkesztőségünk kérdésére Horváth Zoltán terézvárosi plébános elmondta, hogy a konferencia gondolata a Biblia évében, 2008-ban született meg. Később – a pápák által meghirdetett tematikus évekhez kapcsolódva – azt járták körbe, hogy a család, az imádság témája hogyan van jelen az Ószövetségben és az Újszövetségben. A hallgatóság számára nagyon érdekes volt, hogy a zsidó és a keresztény előadók gondolatai nyomán hogyan épülnek rá Krisztus szavai az Ószövetségre. Kezdetben a különböző keresztény felekezetek és a zsidóság képviselőit hívták beszélgetésre. Helyi adottság, hogy a Szent Teréz-plébánia környékén lakik a legtöbb zsidó vallású ember.

Észrevettük aztán, hogy egyre több szó esik az iszlámról, és egyre több iszlám hívő él Budapesten – mondta el a plébános. – A környéken mindenféle nyelveket lehet hallani, héberül, arabul is beszélnek az emberek. „Kezdenek itt élni közöttünk, és közben nem tudjuk, hogyan gondolkodnak. Nem szeretnénk elzárkózni tőlük csak azért, mert más vallásúak. Fontos, hogy ne gondoljuk valakiről – csak azért, mert más –, hogy csak rossz lehet, el kell taszítani, távol kell tartani magunktól. Próbáljuk inkább megismerni. Próbáljuk megtudni, hogy egy adott dolog, amiben mi is hiszünk, mennyiben része egy zsidó és egy iszlám vallású ember hitének” – hangsúlyozta.

Ősszel és tavasszal is megrendezik a konferenciát. Fontosnak tartják, hogy az előadók úgy adják át tudásukat, hogy az érdeklődő hívők, nem hívők, különböző vallású emberek számára is érthető legyen. Horváth Zoltán elmondta, hogy Hrotkó Larissza, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem oktatója megosztotta vele: ez az első előadás életében, melyben a számára oly fontos Szent Terézről úgy beszélhetett, ahogyan szeretett volna, mert tudta, hogy itt egy alapvetően keresztény, katolikus hallgatóság lesz jelen. A plébános hozzátette: egy iszlám előadó mindig kap kérdést a terrorizmussal kapcsolatban. Nem ezért jön el, de válaszol, és mindig azt mondja el, hogy a hívő muszlim ember nem fogadhatja el a terrorizmust: hite, a Korán, Mohamed próféta nem ezt tanítja.


Horváth Zoltán fontosnak tartja a más vallásúakkal való kapcsolattartást: „Lassú folyamat, falakat kell lebontani, de legalábbis ablakot vágni, amin átlátunk egymáshoz. Látjuk az ablakon keresztül, hogy nem ellenség van a túlsó oldalon. Úgy érzem, működik, mindhárom oldalról megvan hozzá a nyitottság. Ugyanakkor egy kapcsolat csak akkor él, ha személyes: nemcsak másokat hívunk ide, hanem mi is elmegyünk másokhoz. Az egésznek az alapja a tisztelet: tisztelem az embert, a hitét, a hitről való gondolatait, amire felépítette az életét. Akkor is tisztelem, ha én nem így vallom.”

Fotó: Thaler Tamás

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír