Gaal Gergely, a testület elnöke, a delegáció vezetője az MTI-nek telefonon elmondta: Ferenc pápa a kihallgatáson megáldotta a Magyarországon élő lengyel közösség önkormányzata által elindított Szent László-lángot, amely a tervek szerint idén bejárja a lovagkirály nevéhez kötődő Kárpát-medencei és lengyelországi helyeket.
A nemzetpolitikai államtitkárság által 2017-re meghirdetett Szent László-év tanácsadó testületének jelenlévő tagjai, Gaal Gergely, Lomnici Zoltán és Illéssy Mátyás a lovagkirály érdemeit bemutató írást és díszkötetet adott át a pápának. A könyv a 825 éve szentté avatott, apai ágon magyar, anyai ágon lengyel királyi dinasztiából származó uralkodó győri hermáját (ereklyetartóját) mutatja be.
Gaal Gergely azt mondta, hogy rendkívül felemelő élményben volt részük, az egyházfő a küldöttség magyar nyelvű köszöntésére magyarul válaszolt.
A kihallgatás után a delegáció meglátogatta a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő magyar kápolnát, ahol Szent László domborműve is látható.
A Szent László-láng-tartót Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette el a Szent László-év tiszteletére a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, az országos lengyel önkormányzat támogatásával.
Június 17-én, a magyarországi lengyelek központi ünnepén, a budapesti Szent István-bazilikában lobban fel a láng. Kollár János, a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat elnökének reményei szerint a lángot először abba az öt városba viszik el, amely Szent Lászlóhoz köthető, így szülőhelyére, a lengyelországi Krakkóba, halálának helyszínére, a szlovákiai Nyitrára, nyughelyére, a romániai Nagyváradra, az első székesegyház alapításának, építésének helyszínére, a horvátországi Zágrábba, valamint Győrbe, ahol hermáját őrzik.
A hazánkban élő lengyelek 1995-ben alapították meg önkormányzatukat, és akkor hoztak döntést arról is, hogy védőszentjüknek Szent Lászlót választják, valamint róla nevezték el a lengyelek legrangosabb díját, melyet évente László-nap környéken adnak át.
A Szent László-láng tartója 120 cm-es alkotás, mahagóni fából készült, bronz és sárgaréz plakettekkel, amelyek Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Látható rajtuk a győri herma, mint a legautentikusabb Szent László-ábrázolás, egy jelenet a nagyváradi székesegyház építéséről, amikor a király felügyeli a munkálatokat. A harmadik kép a Kárpát-medencei román kori templomokban elterjedt ábrázolást idézi, ahol Szent László küzdelmét láthatjuk a kunnal. Lebó Ferenc életében jelentős helyet foglal el a Szent László téma, nevéhez több ilyen alkotás köthető, a pénzérmétől a köztéri szobrokon át az ereklyetartóig.
Forrás: Földvári Gabriella/Győr+
Forrás: MTI
Fotó: Marcali Gábor/Győr+
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria