A roma holokauszt túlélője Budapesten: Legyetek kiáltó hang a gyűlölet ellen!

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Gát utcai templomban összegyűlt hívek között sokan voltak a környéken lakó és távolabbról érkezett roma emberek, a templomban rendszeresen celebrált cigánypasztorációs misék látogatói, Székely János püspök, illetve a Szent Egyed közösség barátai. Szőke Péter, a rendezvényt szervező közösség magyarországi vezetője úgy mutatta be a hetvenkét éves, németországi születésű Rita Prigmore-t, mint aki két gyermeke és három unokája mellett pihenés helyett fáradhatatlanul járja Európát, hogy a holokauszt túlélőjeként átadja azt az üzenetet, amelytől azt reméli, soha többet senkit nem fognak üldözni faji hovatartozása miatt.

Rita Prigmore a Szent Egyed közösség hívására az előző napokban Budapesten és Pécsen számos iskolában, több száz gimnazista előtt beszélt életéről.

A Kaníziusz Szent Péter-templomban először cigány testvéreit üdvözölte a Szent Egyed közösség vendége: „Kedves barátaim, cigányaim! Boldog vagyok, hogy szólhatok hozzátok. Köszönöm, hogy érdeklődtök a történetem iránt.” Ezt követően elmondta, milyen fontos beszélni a roma holokauszt történetéről, hiszen ezt a népet Európa számos országában most is megvetik, kirekesztik, nincs hazájuk, sok helyről elűzik őket. A fajgyűlölet az emberek számára lehetetlenné teszi az együttélést.

Rita zenész cigány családból származik, felmenői apai ágon generációkon át magyar cigány zenét játszottak. Anyja sikeres táncosnő és énekesnő volt Würzburgban. Németországban 1934-ben kezdték regisztrálni a cigányokat. Német állampolgárok voltak, útlevelük volt, ráadásul mindenki azt hitte, hogy őket nem fogják üldözni – egyrészt mert keresztények, másrészt mert nem foglalkoznak politikával. De nem így történt: antiszociális elemeknek kiáltották ki őket. A legszörnyűbb év 1943 volt, ekkor az európai cigányság jelentős részét Auschwitzba vitték, és megölték. Egy évvel korábban eldöntötték, hogy sterilizálják a szintiket Németországban. A nőket válaszút elé állították: vállalják a sterilizációt, vagy koncentrációs táborba viszik őket. Rita édesanyja akkor húszéves volt, teherbe esett, mielőtt sterilizálták volna. Amikor azonban kiderült, hogy ikreket vár, megszülhette gyermekeit, Ritát és nővérét, Rolandát, de azonnal át kellett adnia őket a hatóságoknak. Doktor Heide, Mengele munkatársa a würzburgi egyetemi klinikán kísérletezett rajtuk. A kísérletek célja az volt, hogyan lehet az ember szeme színét megváltoztatni: a szemük mögé kaptak injekciókat. Mikor pár hét múlva édesanyjuk meglátogatta őket a kórházban, Rolandát az egyik fürdőszobában találta meg, a fürdőkádban feküdt törölközőbe csavarva, kötéssel a fején. Halott volt. Akkor anyja kimenekítette Ritát, és elvitte a würzburgi Szent Rita-kápolnába, ahol a vészhelyzetre való tekintettel azonnal megkeresztelték. Két nap múlva azonban megint elvittették az anyától a gyermekét, és csak egy év múlva vehette újra magához. Rita sokáig nem tudta, mi történt vele csecsemőkorában. Beteges gyerek volt, gyakran elájult, ma is viseli a kísérletek nyomát.

Rita Prigmore nemcsak a saját történetét szeretné megosztani az emberekkel, hanem egész népe szenvedését: 1943-ban februártól novemberig 18 ezer cigány embert vittek el Auschwitz-Birkenauba. Becslések szerint a nácizmus idején mintegy ötszázezer cigányt gyilkoltak meg Európában.

Előadása végén Rita elmondta, feladatának érzi elmondani történetét a fiataloknak, hogy olyan új nemzedék nőjön fel, amely megtanulja, hogy minden embert tisztelni kell. Amikor ő nem tud már beszélni, akkor azok helyettesítik majd, akik most hallgatják.

Kiáltó hangnak kell lenniük a fajgyűlölet ellen – figyelmeztetett a holokauszt túlélője. – Hangnak, amely azt kiáltja, hogy különböző emberek is élhetnek együtt; hogy minden emberi lény Isten teremténye és képmása. Barátságot kell teremteni cigányok és nem cigányok, gazdagok és szegények, bevándorlók és helyi lakosok, idősek és fiatalok között. Elébe kell mennünk azoknak, akiket kirekesztettek a társadalomból. Isten származásától függetlenül minden embert szeret. A gyerekeiteké a jövő! Higgyetek Istenben! 

Rita végül tanúságot tett arról, hogy valóban megbocsátott üldözőinek. Először 2012-ben ment el Auschwitzba, látta családtagjai nevét felírva a cigánybarakk falán. Azóta négyszer járt ott. Van, akinek egyre nehezebb oda elmenni, neki viszont egyre könnyebb. Megbocsátotta, ami történt, de soha nem felejti el. Megbocsátott, hiszen amikor egyszer az Úr elé áll, azt szeretné, hogy Ő is megbocsásson neki. „Mennyire nyerünk bűnbocsánatot, ha haragot és gyűlöletet hordozunk a szívünkben?” – tette fel a kérdést. Majd hozzáfűzte, az Istenbe vetett hite megkétszerezte az erejét, hogy kiálljon és tanúságot tegyen.

Székely János püspök az előadást követő imádságon felidézte, mennyi bűnt követnek el ma is a szegények, a kicsinyek ellen, kezdve a meg nem született gyermekeken, akik kiáltani sem tudnak, a gyermekprostitúció, a szervkereskedelem áldozatain keresztül a nyomorban élő gyermekekig.

Az erős eltapossa a gyengét, de Jézus azt hirdeti, hogy van védelmezője a szegényeknek – hangsúlyozta a püspök, és szentek alakját idézte, köztük Pedro Provedát, aki az 1900-as évek elején Granadában roma családok gyermekeit segítette évtizedeken keresztül.

„Hol van az Isten, amikor ártatlanok szenvednek?” Székely János egy Auschwitzban történt megrendítő jelenet felidézésével adott választ erre a szorongató kérdésre: egy nyolcéves kisfiút étellopáson értek, és felakasztottak. A raboknak végig kellett nézniük a haláltusáját. Az egyikük fájdalmasan felkiáltott: „Hol van ilyenkor az Isten?” Mire az egyik társa halkan válaszolt: „Ott van a kötélen, abban a kisfiúban.” Az Úristen szenved minden eltaposott emberben – hangsúlyozta a püspök, és figyelmeztetett: fontos, hogy sok olyan ember legyen a világban, aki a gyengék mellé áll. Győzzük le a rosszat a jóval, ahogyan Pál apostol mondja.

A püspök felidézte, hogy a huszonegy meggyilkolt kopt keresztény vértanú egyikének a bátyja egy interjúban elmondta: nincs bennük bosszúvágy, imádkoznak a gyilkosokért, hogy megbánják bűnüket, és eljussanak Isten örök szeretetébe. A keresztényeket kétezer év óta üldözik, gyilkolják. Krisztus arra tanított, hogy keresztünket hordozva kövessük Őt.

Krisztus fényét nem lehet elpusztítani! Imádkozzunk, hogy tudjuk a rosszat jóval legyőzni, imádkozzunk a gyengékért, a szegényekért, az üldözöttekért – zárta beszédét Székely János.

Fotó: Thaler Tamás

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír