KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az 1794-ben épült templom szerkezetében 1905-ben villámcsapás, 2010-ben tornádó tett kárt, de mindkét alkalommal megmentették az épületet a teljes pusztulástól. Orosz Árpád parókus elmondta: „Amikor 2013-ban Kislétára helyeztek, egy szerkezetében megrongálódott, folyamatosan beázó templomtorony, salétromos lábazat és régi ajtók fogadtak.”
Az azóta eltelt négy év alatt a toronysüveg új szerkezetet és héjazatot kapott, a teljes külső vakolatot és a belső lábazatot eltávolították, és szellőző vakolattal vonták be az épületet. A megrepedezett vagy sérült belső festést restaurálták, új ajtókat és föléjük előtetőt, illetve új ereszcsatornát helyeztek el.
A templom udvarán filagóriával kialakítottak egy nagyobb csoportok befogadására is alkalmas, fedett részt.
Mindezek mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Kislétai Ápoló Gondozó Otthonában kialakított a parókia egy imaszobát, melyet ikonokkal és könyvekkel láttak el. November 11-én ezt is megáldotta az egyházmegye püspöke.
A beruházásokra kapott pályázati pénz alig a tizedét fedezte a költségeknek. A többit a közösség apránként gyűjtötte össze – olykor önkéntes munka felajánlása, olykor pénzbeli adományok, olykor a városvezetés támogatása révén tudtak haladni a felújításban.
A cél az volt, hogy újra méltó körülmények között lehessen dicsérni Istent Kislétán. Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök szentbeszédben rámutatott: „Mint őseink, mi is a jövő nemzedékének építkezünk.”
A templom több feladatot is ellát. „Amellett, hogy Isten hajléka, útjelző, kórház és iskola is.” Jelzi az utat számunkra, a helyes út felé terel, afelé, amelyik az égbe vezet – mondta a püspök. – A templom nevel, tanít; iskola is. Az evangélium által Isten szól hozzánk, hogy tanítson minket, a gyermekeit. Olyan érzelmekkel is törődünk ezen a helyen, amelyekkel egyébként keveset foglalkozunk. Például a megbocsátással és a gyásszal. Többek közt ezekre is gyógyírt ad Isten, ezért a templom gyógyító hely, kórház is. Mikor elmegyünk a templomba, a gyógyulás helyére érkezünk: Isten elé állunk, és minden testi és lelki fájdalmunkra kérjük az ő gyógyító kegyelmét. Szocska Ábel idézett egy lelkiatyát, aki szerint az egészség nem más, mint egység az Istennel. „A templom tehát nemcsak kívül-belül kifestett, négy falból álló szerkezet, hanem életünk minden mozzanatára hatással lévő hely: Istenhez vezető útjelző, tanító iskola és gyógyító kórház.”
Az oltárnál a püspök mellett szolgált a házigazda, Orosz Árpád parókus, Terdik Mihály nyírbogáti, Lippai Csaba sényői parókus, Horváth János kállósemjéni plébános, valamint a gyóntatásban segített Lakatos László nyugalmazott görögkatolikus lelkipásztor.
A kislétai ápoló-gondozó otthon több gondozottja is részt vett a Szent Liturgián. A templom hangosításának kiépítésekor hangszórókat szereltek fel a szomszédos épületben működő idősek otthonában, így az ott lakók mindig tudják követni a liturgiákat; ezen az ünnepi alkalmon is. Az otthonba a püspök és a parókus együtt vitték át a Szentséget, így az idősek számára is biztosították az áldozás lehetőségét.
A Nyíregyházi Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusa többszólamú bizánci énekekkel emelte az ünnep fényét. Számos embernek, segítőnek mondtak köszönetet az ünnepen, akiknek munkája, támogatása lehetővé tette a felújítást és a fejlesztést – többek között a település polgármesterének, Pénzes Sándor Károlynak és a restaurátori munkálatokat végző Anducska Tibornak.
A filagória és az ápoló-gondozó otthon imaszobájának megáldása után miroválás (olajkenet) és antidorosztás (megszentelt kenyérdarabok szétosztása) következett, majd agapén ünnepeltek tovább a résztvevők. A papnövendékek kórusa ellátogatott a gondozottakhoz is, hogy éneküket ajándékozzák a gyermekeknek.
A kislétai egyházközség aktivitását bizonyítja, hogy a 72 óra kompromisszum nélkül akció keretében ötven embert mozgósítottak, akik rendbe tették az ápoló-gondozó otthon kerítését, valamint a helyi temetőben a sírokat, illetve lefestették az új filagóriát.
Orosz Árpád önkéntesekkel és papnövendékekkel több helyen tartott már börtöncursillót, amiről filmet is készítettek a közelmúltban Isten a rácsok mögött címmel.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Polyákné Tóth Nóra
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria