Továbbra is „aggasztóan magas az antiszemitizmus” szintje abban a tíz európai országban, amelyben 2009 után ismét felmérést végzett a New York-i székhelyű Rágalmazásellenes Liga (ADL) – írja a Népszabadság.
Mint a baloldali napilap írja: „az idén januárban országonként ötszáz felnőtt megkérdezésével elvégzett vizsgálat szerint a válaszadók közel harmada ért egyet olyan kijelentésekkel, miszerint a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek a pénzügyi és üzleti világban, túl sokat beszélnek a holokausztról, illetve hűségesebbek Izraelhez,mint saját hazájukhoz.
– Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban az antiszemita állásfoglalások szó szerint kiütik a grafikonok tetejét, és komoly választ követelnek a politikai, civil és vallási vezetőktől – nyilatkozta az antiszemitizmus ellen harcoló civil szervezet közleménye szerint Abraham H. Foxman, az ADL amerikai igazgatója.
Hozzáteszik: a magyarok 55 százaléka vélte, hogy a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint saját országukhoz, 2009-ben csupán 40 százalék gondolta így. A másik három kérdés esetében hazánk mind a kilenc másik államnál magasabb antiszemitizmust mutat. A válaszadók 73, illetve 75 százaléka gondolta azt, hogy valószínűleg igaz az az állítás, hogy a zsidók túl nagyhatalommal rendelkeznek az üzleti, illetve nemzetközi pénzügyi világban. Azzal pedig, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról, a válaszadók 63 százaléka értett egyet.
„A számok azt mutatják, hogy a vizsgált országok között Magyarországon nőtt leginkább az antiszemitizmus: volt olyan állítás, amellyel 16 százalékponttal többen értettek egyet, mint 2009-ben. Mindeközben Ausztriában és Lengyelországban például csökkent, vagy stagnált az említett állításokkal egyetértők száma. A felmérés összesítése szerint három év alatt az antiszemita nézetekkel egyetértők aránya Magyarországon 47 százalékról 63 százalékra növekedett, ami a vizsgált országok között messze a legmagasabb – írja a baloldali napilap.
A Szombat.org, a Szombat zsidó kulturális és közéleti havilap honlapja megkérdezte Kovács András szociológust, aki az ügyben tavaly készített felmérést, „melynek adatai, bár nem olyan kirívóak, mint a Rágalmazásellenes Liga adatai, szintén aggodalomra adnak okot”.
Kovács András úgy látja, hogy 2006 óta jelentősen növekedett az antiszemita nézetekkel egyetértők aránya, azonban véleménye szerint a Rágalmazásellenes Liga adatait nagy óvatossággal kell kezelni. Ugyanis semmit sem tudunk a mintáról, márpedig ha az ilyen kicsi, akkor nagy az esélye, hogy az adatfelvevővel egy „vad és elszánt” antiszemita sokkal könnyebben beszélget mint bárki más, és így az antiszemiták felül lesznek reprezentálva a mintában. Így már aztán nem mindegy, hogy a minta ötszáz vagy ezer fős (a közvéleménykutatók azt szokták mondani, hogy az ezer fős minta éppen elég egy kutatáshoz, több ember megkérdezése drágítja, de nem pontosítja azokat – a szerk.). Ráadásul a válaszmegtagadók száma is számít, hiszen „ha nagy volt, akkor jogosan vélelmezhető, hogy az antiszemitáknak nagyobb esélyük volt a mintába való bekerülésre, mint a nem-antiszemitáknak, még akkor is, ha a minta arányai egyébként jól tükrözik a felnőtt lakosság összetételét”.
A Szombat.org tudósítása szerint hozzátette: „erősen kérdéses az is, hogy a felmérésben használt kijelentések alkalmasak-e az antiszemitizmus mérésére, vagy inkább azt mérik, hogy mennyire elterjedt az adott országban néhány, a zsidókkal kapcsolatos ismert sztereotípia. Az ADL-felmérések megbízhatóságát tekintve megfontolandó az is, hogy néhány országgal kapcsolatosan igen nehezen értelmezhető és magyarázható eredményeket hoznak, például hogy a spanyol felnőtt lakosság több mint a fele antiszemita” lenne.
Március 21-én van egyébként az antirasszista világnap.
Magyar Kurír