Aki szolgál, közelről láthatja a csodát – Állandó diakónusok találkozója Leányfalun

Hazai – 2016. október 18., kedd | 18:06

Október 13. és 15. között tartották meg a magyarországi állandó diakónusok és házastársaik, valamint a diakonátus iránt érdeklődők idei találkozóját és továbbképzését a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Október 14-én Török Csaba teológus Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítását ismertette és elemezte a bibliai távlatoktól a mindennapi gyakorlatig. Az előadó kiemelte, a Biblia számtalan olvasata közül az egyik legmarkánsabb, hogy tulajdonképpen egy családtörténetet olvasunk, amely a kezdetektől napjainkig tart. Török Csaba elmondta, nem minden esetben tartja szerencsésnek a „test teológiája” kifejezés alkalmazását, mert gyakran a „szexualitás teológiáját” értik alatta. A teológus felhívta a figyelmet arra, hogy az erósz része az ember, a házasság, a család életének, ugyanúgy, mint a gyermekáldás, a házépítés, a konfliktusok, a munka, a nélkülözés, a szenvedés és a küzdelem. Mert a házasság eszménye nem lehet az idilli szerelem, a megújulásra, fejlődésre, tökéletesedésre mindig kész szeretetet kell az alapjává tenni. Ez a szeretet, miként Ferenc pápa fogalmaz az Amoris laetitia kezdetű buzdításában, nem eltávolít Istentől, hanem elvezet a misztikus egyesülés csúcsaira.


Október 15-én Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök tartott előadást és mutatott be ünnepi szentmisét. A főpásztor hangsúlyozta, a családos diakónusok nagy kegyelemben élnek, hiszen az egyházi rend és a házasság szentségét is magukénak tudhatják. Az isteni mértékre épülő család nem más, mint ecclesiola, kis egyház, amelynek alapja a házasság. Isten mértéke a mértéknélküliség. Mária arra mond igent, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Csak hagynunk kell, hogy Isten „valósítson meg” bennünket. A fiatalkor a nagy kérdések és a nagy válaszok ideje. A választásé, ami után a döntés következik. De a döntés után már nem újabb választás, hanem a hűség a helyes út. Palánki Ferenc rávilágított arra, hogy ugyan mindig boldog házasság nincs, de a szándéknak állandónak kell lennie, hogy boldoggá tegyük a másikat.

Palánki Ferenc kifejtette, az irgalmasság minden ember, de különösen az embereket szolgáló emberek örök programjának kell lennie. Az irgalmasság mindent odaadás, kereszt: Jézus Krisztus nem szenvedni szeretett, hanem minket szeretett. A megyéspüspök az irgalmas szamaritánus történetében szereplők hozzáállásáról elmélkedve elmondta, a pap, a levita arra gondolt: mi lesz velem, ha megállok? A szamaritánus viszont így tette fel a kérdést magában: mi lesz vele, ha nem állok meg?

Palánki Ferenc szerint a szolgálat nem más, mint válasz Isten szeretetére. A szolgálat mások javára van, de magában hordozza azt a kegyelmet, hogy aki szolgál, közelről láthatja a csodát. A kánai menyegzőn sem a násznagy, sem a vőlegény nem tudta, honnét termett a bor. De a szolgák, akik odacipelték a kútról azt a háromszáz liter vizet, nagyon is tudták – biztatta a diakónusokat Palánki Ferenc, rávilágítva arra, hogy a tökéletességre kell törekedni, mert a tökéletesség azt jelenti: alkalmas vagyok arra, amire Isten teremtett. Hiszen nem létezik hamis madárfütty.

Fotó: Lauer Tamás

Magyar Bertalan/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria