Akolitusokat avattak Vácon

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise elején a főpásztor köszöntötte az egybegyűlteket, és háláját fejezte ki az „új akolitus nemzedékért”. Szűz Mária és Szent Mihály főangyal közbenjárásával kérte a Szentlelket, hogy töltse el az avatandók szívét hittel, hűséggel és azzal a lelkes szeretettel, amellyel a szolgálatra jelentkeztek.

Homíliájában Beer Miklós püspök az egyházi szolgálat szükségességét hangsúlyozta. „A mai zűrzavaros, világban nélkülözhetetlen az a példa, amelyet a keresztény embernek az életével kell megmutatnia: akkor leszünk igazi keresztények, ha életünk, tetteink mutatják meg azt, hogy Krisztus követjük. Felelősek vagyunk a teremtett világért. A szeretetünkkel kell Isten országát építeni, és belső megtéréssel vissza kell, hogy térjünk az Úristen útjára” – figyelmeztetett a főpásztor, és reményét fejezte ki a szolgálatot vállalók felé. „Veletek szeretnénk újra megérteni, hogy az Úristen minden keresztény ember által akarja gyógyítani a világot, és visszavezetni hozzá népünket és egész Európát. Az akolitus különösen az Eucharisztia szolgálatára kap meghívást: nyissátok ki szíveteket, és látó szívvel hirdessétek, hogy az Oltáriszentség által belénk költözött Krisztus, általunk akarja gyógyítani a világot!” – buzdította az avatandókat Beer Miklós.

A szentmise az avatási szertartással folytatódott, melynek során az új akolitusok égő gyertyát kaptak, ezzel jelképezve, hogy feladatuk, hogy vigyék Krisztust, a világosság forrását a sebzett teremtett világba és gyógyítsák beteg embertársaikat. Közben felcsendült a váci székesegyház Szent Cecília kórusának hangján az őskeresztény himnusz: „hol szeretet és egyetértés, ott az Isten”.

A szentmise végén az akolitusok köszönetet mondtak a megyéspüspöknek, a segítőknek, családtagjaiknak, majd a Magyar Himnuszt és Varga László Millenniumi Himnuszát zengte a nép, Isten áldását kértve az Egyházra és Magyarországra.

***

Az akolitus görög eredetű szó, követőt jelent; a II. vatikáni zsinat utáni reformoknak megfelelően az egyházi rendnek, leginkább az egyházi szolgálatnak szentelményi jellegű fokozata. Avatás alapján elsődleges feladata a szentmiséken való áldoztatás, valamint a szent edények purifikálása; továbbá az akolitus elviszi az Oltáriszentséget betegek és öregek részére kórházakba, idősek otthonába vagy akár magánházakba. Az akolikus feladata az asszisztenciában a gyertya hordozása is, ezért nevezik gyertyavivőnek is. Egyszerű fehér ruházata tükrözi a szolgálat egyszerűségét, lehetőség szerint a liturgikus időszaknak megfelelő színű cingulust is viselhet.

Forrás: Váci Egyházmegye

Fotó: Bölönyi Gabriella

Magyar Kurír