Állami kitüntetésben részesült Dominik Duka bíboros, prágai érsek

Duka bíboros a csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar–cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként vehette át a rangos kitüntetést. A díjátadó ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Erdő Péter bíboros, prímás.

Semjén Zsolt a laudációban felvázolta az 1943-ban született cseh bíboros életútját. Édesapját az ’50-es években a kommunista rezsim börtönbe záratta, ugyanabban a börtönben raboskodott, ahol Esterházy János. Fiát, Jaroslavot is meghurcolták fiatal korában, csak 1965-ben tudta megkezdeni teológiai tanulmányait. A ’60-as évek végén titokban lépett be a domonkos rendbe és akkor vette fel a Dominik nevet. 1970-ben pappá szentelték, de az állam 1975-ben megvonta tőle az engedélyt, ezt követően 15 évig fémmunkásként dolgozott. Ebben az időszakban rejtett szerzetesi életet élt és közreműködött egy titkos rendi oktatóközpont létrehozásában. 1979-ben fejezte be teológiai tanulmányait a varsói pápai teológiai intézetben, de illegális tevékenységéért 1981–82-ben a plzeňi (Pilsen) börtönben raboskodott Václav Havellel együtt. 1986-ban domonkos tartományfőnök lett, 1998-ban Hradec Králové püspökévé nevezte ki II. János Pál. 2010-ben XVI. Benedek tette meg Prága érsekévé, majd 2012-ben bíborossá kreálta.

A laudáció kiemelte a főpásztor Magyarországgal való szoros kapcsolatát. Dominik Duka a hittérítő Szent Adalbertet tekinti példaképének, aki a legendák szerint Szent István királyt megkeresztelte s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel. A cseh bíboros 2011-ben megáldotta Esterházy János emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén; 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Prágában kezdeményezte, hogy gyászmisében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: Dominik Duka bíboros az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja. Gyakran felkeresi hazánkat, és templomainkban rendszeresen celebrál szentmisét.

Dominik Duka szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is, lehetővé tette, hogy több éves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, valamint rendelkezésre bocsátotta a belvárosi Szent Henrik-templomot és a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet.

A cseh főpásztor kiemelkedően sokat tett a népeink közötti megértés elmélyítéséért, a csehországi magyarság hitéletének gazdagításáért, közösen vallott hagyományos értékeink védelméért. „Ma egész nemzetünk nevében fejezzük ki elismerésünket és őszinte köszönetünket” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Dominik Duka a laudációt követően köszönetet mondott a „meg nem érdemelt” kitüntetésért és azért, hogy azt a Parlament épületében vehette át, amelyet a feltámadás jelképének nevezett. Úgy fogalmazott, Szent Adalbert személye már régen is összekötötte a magyar és a cseh nemzetet, és jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát. Hozzátette, hogy III. Ottó német-római császár, I. Mieszko lengyel fejedelem, valamint II. János Pál pápa szellemi hagyatéka él tovább a visegrádi országok együttműködésében. Az Árpád-házi uralkodók és szentek, Erzsébet, Margit és Prágai Szent Ágnes szellemisége, karizmája ma is eleven az országainkban.

A díjazott főpásztor kitért arra is, hogy a 15–18. században az akkori magyar királyság jelentős áldozatot hozott a török terjeszkedés megállításáért, és sajnálatos, hogy ezeket a történelmi tényeket ma a történelmi tudatlanság elfeledi. Méltatta Mindszenty József bíboros alakját, akinek magatartása, kiállása inspiráló volt a cseh Beran bíboros számára is, végül kifejezte tiszteletét az ’56-os szabadságharc iránt.

Az ünnepséget követően a bíboros szerkesztőségünk kérdésére elmondta, nagy öröm számára ez a kitüntetés. Először van a magyar parlament épületében, amely a magyar nemzet szuverenitásért vívott harcának szimbóluma. Magyarország a keresztény Európa előretolt bástyája volt, s ez nem volt könnyű, ehhez bátorságra, hitre, Isten és a haza szeretetére volt szükség.

Jozef Beran bíboros földi maradványai visszatértek Prágába. Mit jelent ez Csehország számára? – kérdeztük tőle. Elmondta, fontos időszakban élünk, generációváltás korában, és erre szükség is van, de ugyanakkor a zűrzavar ideje is ez, a nézőpontok, a közvélemény változásai káoszt teremtenek. A cseh parlamenti viszonyok, az új kormány alakításának lehetősége nyugtalanságot szül a társadalomban, és kicsit az Egyházban is. Ebben az időszakban tért haza Beran bíboros, a hit embere, aki nagyon szerette az Egyházat és a nemzetét. A kommunisták üldözték, börtönbe zárták, valódi vértanú volt. Segít, hogy igaz emberként, igaz keresztényként éljünk, higgyünk. Boldoggáavatási eljárásának prágai szakasza lezárult, és elkezdődik a vatikáni szakasz. A közép-európai főpásztorok, Mindszenty, Beran, Stepinac, Wyszyński bátorsága példaértékű az egész Egyház számára és reményt ad a jövőre nézve.

Fotó: Merényi Zita, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír