A reiki az 1800-as évek végén Japánban keletkezett gyógyítási technika, melynek során a reikis kézrátétellel közvetíti az „egyetemes életenergiát” a betegnek. A módszer nem tekinthető tudományosan megalapozottnak; nincsenek működését leíró, hatékonyságát bizonyító, megbízható tudományos tanulmányok. Hatékonyságának magyarázata teljes egészében azon a világszemléleten nyugszik, mely szerint a világot az „egyetemes életenergia” (reiki) hatja át, amelyet az emberi gondolat és akarat képes befolyásolni. E szemlélet miatt – noha hívei látszólag egybehangzóan állítják, hogy a reiki nem vallás, hanem különféle vallású személyek által egyaránt alkalmazható technika – eleve összeegyeztethetetlen a keresztény hittel. Sem a Szentírás, sem a keresztény hagyomány egésze nem beszél arról, hogy a fizikai világ alapja az emberi gondolat és akarat erejével befolyásolható „egyetemes életenergia” volna.
Az amerikai püspökök leszögezik: Az Egyház kétféle gyógyulást ismer: az isteni kegyelem által történő gyógyulást, illetve a természet erőinek felhasználásával történő gyógyulást. E kettő nem zárja ki egymást: az, hogy az isteni erő általi gyógyulás lehetséges, nem jelenti azt, hogy ne használjuk a tudomány által rendelkezésünkre bocsátott természetes gyógymódokat. A reikit – és számos hasonló alternatív gyógymódot – azonban nem támasztják alá természettudományos felismerések.
Ugyanakkor a keresztény hit által ismert isteni gyógyítással sem lehet összetéveszteni: a keresztény ember a Megváltó Úr Jézushoz szóló ima által juthat az isteni gyógyításhoz, a reiki lényege viszont nem az imádság, hanem egy technika, amelyet a „reiki mester” ad át a tanítványnak, s amely technika, ha elsajátították, mindenképpen meghozza a várt eredményt. A reikit és a hasonló gyógyító technikákat nem lehet azonosítani azzal, amit a keresztények isteni kegyelem általi gyógyulásnak neveznek. Az amerikai püspökök ezért elfogadhatatlannak tartják, ha katolikus intézmények vagy a Katolikus Egyházat képviselő személyek népszerűsítik vagy támogatják a reiki terápiát.
Az állásfoglalás teljes szövegét a Beszédek rovatunkban olvashatják.
Magyar Kurír