Árpád-házi Szent Erzsébet

Kultúra – 2023. november 19., vasárnap | 6:00

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe. A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt.

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását.

Théophile Lybaert: Szent Erzsébet

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. Leendő anyósa, Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták (Erzsébet például ismételten megszakította játékait, hogy, mint mondta, ,,Istent szeresse”), hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Mindezeken túl pedig nem volt hajlandó alkalmazkodni az udvari élet előírt formáihoz, temperamentumos és szenvedélyes volt, minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Lajos vette védelmébe, és aránylag korai házassággal – Erzsébet tizennégy éves volt – szilárdította meg helyzetét a várban.

Boldogságuk teljes volt, a feljegyzések szerint Erzsébet férjét hazavárva messzire elébe lovagolt, és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között.

Leizen-Mayer Sándor: Árpád-házi Szent Erzsébet 
(1882 előtt, Magyar Nemzeti Galéria)

Lajos tizennyolc évesen korában, apja halála után átvette a hatalmat Türingiában. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékony cselekedeteit.

Erzsébet leprás beteget fürdet
(ábrázolás a kassai Szent Erzsébet-dóm 15. századi szárnyasoltárán)

Hat év boldog házasság után Erzsébet özvegy lett. Férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.

1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt.

Szent Erzsébet sírja a marburgi székesegyházban

Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Emléknapját a római naptár november 17-ére tette, hazánkban november 19-én ünnepeljük.

Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. 

Leizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása
(1863 előtt, Magyar Nemzeti Galéria)

Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje a szobába rontva a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét.

A rózsacsoda (stájerországi ábrázolás, 1525)

Istenünk, te megadtad Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje. Közbenjárására add, hogy mi is lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat minden testi-lelki bajukban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Szent Erzsébet szobra a budapesti Rózsák terén

*

Erzsébet napját a régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg. Népi kultuszáról keveset tudunk, elhalványodott, vagy a szakkutatás késett el a földerítésével. Neve gyermekjátékokban, pünkösdölőkben bukkan fel.

Az Erzsébet név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női keresztnevek egyike volt.

Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot írt a szent tiszteletére, Reményik Sándor pedig Bánk bán utolsó monológja című versében idézi fel Erzsébet történetét. (A vers ITT olvasható.)


Forrás
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Mek.niif.hu

Szepi.hu

Magyar Kurír
(bh)

Kapcsolódó fotógaléria

Leizen-Mayer Sándor: Árpád-házi Szent Erzsébet  (1882 előtt, Magyar Nemzeti Galéria)A rózsacsoda (Stájerország, 1525)Szent Erzsébet szobra a budapesti Rózsák terénÁrpád-házi Szent Erzsébet szobra a pozsonyi vár udvaránEdmund Leighton: Magyarországi Szent Erzsébet jótékonysága (1900 körül)Szent Erzsébet ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templombanLeizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása  (1863 előtt, Magyar Nemzeti Galéria)Szobra a pozsonyi várbanErzsébet leprás beteget fürdet (ábrázolás a kassai Szent Erzsébet-dóm 15. századi szárnyasoltárán)Szent Erzsébet barokk kori ábrázolása a kolozsvári minorita templombanSzobra a budapesti Rózsák terénThéophile Lybaert: Szent ErzsébetMarianne Stokes: Erzsébet fon a szegényeknek (1895)Simone Martini: Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Imre herceg  (Assisi, Szent Ferenc-bazilika altemploma, 1320–25)Erzsébet sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templombanSzobra a marburgi Szent Erzsébet-templombanFrancisco de Zurbarán: Árpád-házi Szent Erzsébet