Átadták a Mindszenty-emlékérmeket

Hazai – 2014. november 3., hétfő | 19:50

Bolberitz Pál egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke, Horváth János közgazdász, az Országgyűlés volt korelnöke és P. Ferencz B. Ervin ferences szerzetes vehették át november 3-án a Mindszenty-emlékérmet – tájékoztat az MTI.


A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban.

Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte: a társaság felelőssége és feladata, hogy más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal, közösségekkel, valamint a római katolikus egyházzal együtt mindent megtegyen, hogy Mindszenty gondolatai köztünk éljenek. „Szerte az országban, a Kárpát-medence magyarlakta területein, Nyugat-Európában és a tengerentúlon is tapasztalható, hogy Mindszenty gondolatai jelen vannak” – jelentette ki.

Az Országgyűlés alelnöke a díjátadón hangsúlyozta: „A keresztény Magyarországot szolgáljuk valamennyien.” Köszönetet mondott a társaság tagjainak az elmúlt években végzett munkájukért, valamint emlékeztetett, hogy erőfeszítéseik eredményeként tehetséges diákoknak nyújthattak anyagi támogatást. Lezsák Sándor arra kérte az idei díjazottakat, hogy javasoljanak egy-egy fiatalt, akit a társaság anyagilag támogat majd.

Az emlékérem átadása után az ünnepség résztvevői levonultak a Parlament azon terméhez, ahonnan 1956. november 3-án este Mindszenty József rádióbeszédet mondott.

A 2004-ben alakult Mindszenty Társaság célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútja feltárásának támogatása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. 1945-ben lett esztergomi érsek és Magyarország prímása, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. 1971-ben hagyhatta el az országot, és költözhetett Bécsbe. Itt halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria