Az állatok is a mennyországba kerülnek?

Nézőpont – 2008. július 28., hétfő | 13:32

Sokan felteszik ezt a kérdést, amikor elveszítik hű kutyájukat, kedves cicájukat. Az állatok örök sorsával kapcsolatos kérdésre különböző vallások képviselői válaszolnak.

John Schmeidler kapucinus szerzetes, katolikus pap

„Sok gyerek, de még felnőtt is megkérdezi, hogy a mennyországba került-e a kutyája, cicája. Nem tudjuk pontosan, mi Isten örök terve az állatokkal. Aquinói Szent Tamás szerint az állatoknak is van lelkük, de másmilyen, mint az emberé. Szent Ferenc pedig az állatok tiszteletére tanít, hiszen ők is Isten teremtményei.

A katolikus egyház tanítása szerint az állatok nem jutnak a mennyországba. Ezt sokszor nehéz elfogadni. Nekem is nehéz, amikor a kisállatát gyászoló gazdival találkozom. Annyi biztos: Isten azt akarja, hogy a mennyországban tökéletesen boldogok legyünk, s ha a teljes boldogsághoz szükség lesz a kutyára, akkor Õ, aki bennünket fel tud támasztani, egy kutyát is biztosan fel tud támasztani."

Thor Madsen baptista teológus

„Érthető a keresztény ember vágya, hogy viszontlássa kedves háziállatát. Az állatok feltámadásának azonban nincs bibliai alapja. Egyesek úgy vélik, boldogságuk nem volna maradéktalan, ha a háziállatukat nélkülözniük kellene. A Biblia viszont arról beszél, hogy a mennyei boldogság a Teremtőnkkel és Megváltónkkal való kapcsolatból fakad majd, és ez a boldogság hiánytalan lesz."

Abdalla Idris Ali muzulmán tudós

„A Korán nem beszél kimondottan az állatok örök sorsáról. Egy helyen azonban utal rá, hogy a paradicsomban az embernek minden kérése teljesül; ez pedig azt jelenti, hogy aki akarja, hogy vele legyen a háziállata, annak ez a kérése is teljesülni fog. Az iszlám tanítása szerint továbbá Allah nemcsak az embereket, hanem az állatokat is meg fogja ítélni. Ha például egy szarvas állat bántott egy szarvatlan állatot, a szarvas állat e tette miatt porrá fog válni."

Scott White zsidó rabbi

„Láttam egy feliratot, amely így szólt: 'Uram, add, hogy olyan nagyszerű legyek, amilyennek a kutyám tart!' A judaizmus tanítása szerint Isten megtartja az áldott létezőt az eljövendő világban az igazak számára. Hogyan lehetne kivétel ez alól a háziállat, amely kiválóságra ösztönözte az illetőt? Engem roppant hatékonyan ösztönöz az erényes életre, ha arra gondolok, hogy a túlvilágon együtt lehetek a kutyámmal."

Gary Langston irokéz indián

„Az amerikai indiánok hite szerint az élőlények összefüggnek egymással. Akár lába, akár szárnya, akár gyökere van, minden élő a Föld gyermeke. A válaszom tehát: igen, az állatok tovább élnek a haláluk után. Valamennyien visszatérünk a Teremtőhöz. És igen, az emberek viszontlátják kedves állataikat. Gyerekkoromban volt egy kutyám; lelke mindig mellettem maradt, csupán más dimenzióba költözött. Ha meghalok, én is oda költözöm, és a lelkek dimenziójában együtt leszünk."

Linda Prugh, a hindu Vedanta Társaság tagja

„Az állatoknak van lelkük, de – az embertől eltérően – nem képesek gondolkodni, és nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között. Meghalnak, majd újjászületnek, így jutnak egyre magasabb létformába, végül az emberi szintre. Az élet célja, hogy mindenben és mindenkiben – saját magunkban is – felfedezzük a Brahmával, a mindent átható istenséggel azonos isteni természetet. Tehát kedves háziállatainkra is úgy kell tekintenünk, mint az isteni természet megnyilvánulásaira."

Marnie Hammer, buddhista

„A buddhista felfogás nem ismer túlvilágot. A Buddha arról beszélt, hogy ne foglalkozzunk távoli dolgokkal, hanem éljünk a jelenben. A buddhizmus szerint az állati létforma alacsonyabb rendű. Nekem három macskám volt, kedveltem őket, de nem tudom, viszontlátom-e őket. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy mások számára békésebbé tudom-e tenni az életet."

Az írás a www.kansascity.com oldalon jelent meg.

Magyar Kurír

Kép: www.sxc.hu