A szentmisét az intézet rektora, Varga János és Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű lelkészségek országos igazgatója mutatták be.
Az aradi vértanúkban is lehetett bizonytalanság, félelem, egészen biztosan imádkoztak a hűségért, azért, hogy állhatatosak tudjanak maradni, hogy Istennek tetsző módon tudjanak élni, szolgálni, s ha kell, meghalni. Tőlük igazán nagy dolgot kért a Jóisten: az életáldozatot. Fennmaradt imáik, utolsó gondolataik nagy-nagy lelkierőről, Istenbe vetett bizalomról tanúskodnak. Ez nekünk is torokszorító élmény és tanulság kell hogy legyen – fogalmazott szentbeszédében Varga János rektor.
Ezután Reményik Sándor Október 6 című versének részletével fejezte ki a reményt, hogy a szabadság eszménye továbbél és a nemzetünk Golgotáján mártírhalált halt hősök véréből új élet sarjad. Majd hozzátette: szükséges, hogy ez a parázs ne csak a nemzeti igazságérzet, a politikai fejtegetés izzó parazsa legyen, hanem az istenfélelemé is.
A megemlékezésen elhangzott Falu Tamás Út vége című verse, egy részlet a Nemzeti dalból, valamint Madách Imre Az aradi sírra című költeménye is.
Végül a feltámadást jelképező húsvéti gyertya lángjánál imádkozott népünkért Varga János atya.
Fotó: Varga Gabriella
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria