Zsidó áldozatokra emlékeztek Kolozsváron

Adalékok a kolozsvári zsidóság múltjához címmel tarottak szimpóziumot, amelynek keretében, a Romániai Zsidó Hitközség Barátja tiszteletbeli kitüntetést adtak át több személyiségnek.

A Szállításügyi Minisztérium engedélyével az Országos Romániai Holokauszt Elie Wiesel Intézet a kolozsvári vasútállomás nagyépületének falán emléktáblát helyezett el a kolozsvári gettóból Auschwitzba induló transzportok emlékére. Dan Şova szállításügyi miniszter hangsúlyozta: ezekben a napokban tizenegy helység állomásán függesztettek ki táblát a hetven évvel ezelőtt deportált zsidók emlékére.

Május 27-én délután a Caragiale-parkban a helyi önkormányzat által a deportálás kolozsvári áldozatainak állított Holokauszt-emlékművet lepleztek le. Ezt Löwith Egon (1923–2009) kolozsvári származású magyar zsidó tervei alapján Kolozsi Tibor szobrász és Aurel Mirişan építész készítette el.

Jelen voltak az erdélyi kulturális és a politikai élet személyiségei, valamint a történelmi egyházak képviselői. Az emlékművet Schwartz Róbert a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke és Emil Boc polgármester leplezte le. A város elöljárója hansúlyozta, hogy az emlékmű legfontosabb üzenete – elsősorban az ifjúság számára –, hogy soha többé ne forduljon elő hasonló tragédia. A Romániai Zsidó Hitközség országos elnöke, Aurel Weiner rámutatott: az elhurcoltak ártatlanul haltak meg, aprólékosan kidolgozott terv alapján. Ezt követően Shaffer Rafael a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának bukaresti főrabbija, kántora kíséretében gyászimát vezetett.

A kiemelkedő rendezvénysorozatra csaknem száz, Kolozsvárról elhurcolt zsidó vagy azok leszármazottai érkeztek, legtöbben Izraelből. Megható beszédében az Egyesült Államokból érkezett, 85 éves Balázs Edit művészettörténész professzor, holokauszttúlélő szerencsésnek nevezte magát, hiszen tudomása szerint a bergenbelseni haláltáborból a Kolozsvárról elhurcoltakból csupán három teljes család tért vissza.

Kelemen Hunor nyomatékosította, hogy minden többség felelős azért a kisebbségért, amelyikkel együtt él, s ez érvényes napjaink társadalmára is. Ha létezett volna kollektív szolidaritás, akkor a holokauszt nem következhetett volna be. De volt Erdélyben egy Márton Áron római katolikus püspök és egy Járosi Andor evangélikus esperes, akik nyíltan kifejezték szolidaritásukat a haláltáborokba hurcolt zsidókkal – fogalmazott. Az RMDSZ elnöke feltette a kérdést: a második világháború borzalmai után hogyan történhetett meg, hogy a kommunizmus több millió ember halálát okozta? Vajon tényleg nem tanultunk semmit a történelemből?

Laczkó Vass Róbert színművész Szép Bálint hegedűssel és Szép András zongoristával egy, a szenvedést mélyen érzékeltető zsidó dalt adott elő. Az eseménysorozat május 27-én este megemlékező gyászszertartással (Hazkara) zárult a Horea úti Deportáltak Emléktemploma zsinagógában, ahol hat gyertyát gyújtottak az összesen hatmillió zsidó áldozat emlékére.

Kép és szöveg: Fodor György

Magyar Kurír