Az Egri Víz eredeti receptúrája

Az egri jezsuita patika 1714-ben nyílt meg, amit Telekessy István egri püspök nagyvonalú, 2000 rajnai forintnyi adománya tett lehetővé. Itt dolgozott Simon Ferenc (1728-1761) jezsuita szerzetes, aki kiváló patikus és gyógyító, és feltételezhetően az Egri Víz feltalálója, első készítője volt.

Az őt követő jezsuita gyógyszerészek az igen keresett és nagy hasznot hozó Egri Víz összetételének és előállításának titkát szigorúan őrizték. Ezt igazolják azok a fennmaradt irattári dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy az egri jezsuita gyógyszertár 1771-ben még a rendhez tartozó kassai testvérpatika kérésére sem adta át a receptet.

Legalább ennyire titkos volt az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának Egri Vize is. Arra vonatkozóan, hogy került az egri irgalmasok birtokába a készítmény előállításának módja, nincs biztos információ. A Heves Megyei Levéltár által őrzött irgalmas rendi iratok között viszont fellelhető egy 1766-ban kelt receptúra.

A jezsuiták által készített Egri Víz összetétele nem ismert, azonban feltételezhető, hogy jelentős eltérések nem voltak az irgalmas rendiekétől.

A gyógyhatású medicina elkészítéséhez felhasznált 14 gyógy- és fűszernövényi rész között vannak egyszerű, könnyen beszerezhető komponensek (például a menta, levendula, kakukkfű, citromfű), valamint a szerzetesek által külföldről behozott, akkoriban egzotikus különlegességnek számító szegfűszeg, szerecsendió, guajakfa is.

Az alábbi gyógy- és fűszernövényeket használták fel: Cortex citri (citromhéj), Cortex aurantii (narancshéj), Herba menthae crispae (fodormenta), Herba menthae piperitae (borsmenta), Herba serpylli (kakukkfű), Herba origanum (fekete gyopár), Herba melissae (citromfű), Flores lavandulae (levendula virága), Fructus coriandri (koriandermag), Fructus anisi (ánizsmag), Fructus caryophyllum (szegfűszeg), Nux moschata (szerecsendió), Lignum guajaci (guajakfa), Lignum sassafras (sassafrasfa). 

Az irgalmas rend tagjai a gyógynövények illóolaj és hatóanyagának kivonására tömény alkoholt használtak. A gyógynövények zúzott, aprított részeit ebben áztatták 24 órán keresztül („macera”), majd az egészet lepárló készülékben desztillálták. Az áztatás és hő hatására nyerte el az Egri Víz jellegzetes kristálytiszta színét és aromáját.

Gyógyhatásai és alkalmazása:

Az Egri Vizet javasolták fejfájásra, szédülésre, étvágytalanságra, emésztési zavarokra, gyomor- és szíverősítőnek, utazási betegség ellen, magas vérnyomás, agyvérzés ellen, valamint reumás bántalmakra; külsőleg és belsőleg egyaránt. Az irgalmasok receptje alapján készített párlat adagolása étkezés előtt 30-60 csepp volt, más ajánlások szerint egyenlő arányban vízzel hígítva vagy cukorral kellett lenyelni.

A rendelkezésre álló iratok és különböző hirdetések mint gyógyszerkülönlegességet említik. Bár elsősorban recept nélkül kiadható gyógyhatású készítményként forgalmazták, az emberek rendszeresen fogyasztották szíverősítőként, és előszeretettel élvezeti értékéért is.

Az Egri Víz történetéről ITT olvashatnak többet.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára; Egrivíz.hu; Galéria Savaria

Magyar Kurír