Az egyetemi pasztoráció öt legfontosabb szempontja

A Hitoktatás, iskolák, egyetemek bizottság egyetemi szekciója által rendezett konferencia témája: Felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni.

Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációja korábbi prefektusa beszédében kiemelte, nem elegendő a nevelés során egyszerűen „továbbadni a tudást, és fejleszteni a különböző képességeket, hanem olyanná kell formálni az új nemzedéket, hogy akarja és tudja úgy használni a tudását és képességeit, hogy a jót építse velük, és ne a rosszat erősítse.”

Grocholewski bíboros csütörtökön Łódź műszaki egyetemén, a konferencia helyszínén tartott előadásában elmondta, az egyetemisták megfelelő képzése az egyetemi pasztoráció öt legfontosabb szempontja közé tartozik.

Zenon Grocholewski  úgy fogalmazott: „A tudás és a képességek önmagukban nem viszik előre az emberiséget, mert becstelen alkalmazásuk az ember rettenetes hanyatlásához vezet, a legprimitívebb kegyetlenségekhez; szükség van a erkölcsi értékrend és az etika arányos fejlesztésére is.”

A bíboros az egyetemi pasztoráció második fontos szempontjának napjaink erkölcsi relativizmusát nevezte: „A relativizmus azért veszélyes, mert valójában ellehetetleníti az emberi személy nevelését. Ha nincsenek objektív erkölcsi normák, akkor nincs hitelt érdemlő, világos referenciapont sem, amelynek mentén nevelhetjük a fiatalokat; ez zűrzavarhoz és dezorientációhoz vezet. Az egyetemi pasztoráció viszont a természeti törvénytől indul el és világos erkölcsi normákat kínál, így képes szerves módon nevelni, vagyis emberi, lelki és szakmai értelemben egyaránt.”

Grocholewski bíboros hozzátette: ha belátjuk, hogy az objektív erkölcsi értékek elismerése segít leküzdeni az etikai relativizmust, akkor elérkezünk a harmadik ponthoz, a szeretet megvalósulásához, mely az egyetemi pasztorációs munka legmagasabb szintű kifejeződése. Az egyetemi pasztoráció éppen ebbe a szeretetbe illeszkedik bele, mely a legnagyobb erő a jó eléréséhez; minél inkább a szeretet fejeződik ki, annál kreatívabb és hatékonyabb lesz a munka, annál inkább az emberiség fejlődését segíti elő.”

A negyedik pont a kultúra kérdése: a bíboros arra buzdította az egyetemi pasztoráció nemzeti felelőseit, hogy törekedjenek a hit és a kultúra szintézisére, ami olyan kedves volt II. János Pál pápa szívének. Zenon Grocholewski emlékeztetett rá, „a kultúra eszköz, és nem cél önmagában; a humanizmus elérésének eszköze, minden ember és minden nép javára szolgáló eszköz.”

Az ötödik pont a Krisztushoz vezetés, „kizárólag ennek révén tudjuk megmutatni a fiataloknak az emberi teljesség elérésére, a kultúrák megtisztítására és gazdagítására vezető legjobb utat” – fogalmazott a bíboros.

Fotó: Gosc.pl

Forrás: Vatikáni Rádió angol szerkesztőség

Magyar Kurír
(vn)