Az egyháznak nincs joga lemondani a neki járó költségvetési pénzekről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december 1-jén és 2-án megtartotta téli rendes ülését. A konferencia során a testület Juliusz Janusz érsek meghívására látogatást tett a nunciatúrán.

A püspökök testülete megvitatta az idei zárszámadási törvény és a jövő évi költségvetési törvény egyházakat érintő aktuális helyzetét. Az egyházi iskoláknak ugyanis az 1997-es vatikáni szerződésből, illetve az egyház-finanszírozási törvényből következően annyi állami kiegészítés jár, amennyivel az önkormányzatok pótolják ki egy-egy évben saját iskoláik állami alapnormatíváját. Ennek végső mértéke a zárszámadási törvényből derül ki.

Erdő Péter rámutatott: a magyar katolikus egyház a neki járó, egymillió dollár feletti összegekről, így arról, ami az Állami Számvevőszék szerint jár neki, ha akarna, sem mondhatna le önként, mivel ilyen esetben az Apostoli Szentszék illetékes a kánonjog szerint. Az ÁSZ és az MKPK szakembereinek számítása szerint 4,6 milliárd forint kiegészítő támogatás jár a felekezeteknek 2007-re és 2008-ra, amit még nem fizettek ki.

Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Erdő Péter elmondta, hogy a 2010-es költségvetésben 10 százalékkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ami az inflációval együtt nagy veszteség. Nyitva maradt ráadásul a közoktatási intézmények támogatási összegének kérdése, konkrét összeg nincs erre a célra megjelölve, így aztán számonkérni sem lehet majd semmit, ami példátlan. (Többé ráadásul nem törvény, hanem rendelet határozná meg az egyházi közintézmények kiegészítő járandóságának mértékét, ez azonban a vatikáni szerződésbe ütközne.) Az egyházaknak járó költségvetési pénz a bíboros szerint nem „egyházfinanszírozás”, hanem az adófizető polgárok gyermekei által látogatott iskolák pénze. Erdő Péter szerint ezek az ügyek a jogállami működés gyengéire mutatnak rá.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Unitárius Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház és a Magyar Ortodox Egyház vezetősége megdöbbenéssel értesült a Magyar Televízió Zrt. (MTV) 2010-es évi műsorrendjének tervezett változásairól. Az egyházak vezetőinek értesülése szerint az MTV-t érintő jövő évre tervezett költségvetési elvonások súlyosan veszélyeztetik az MTV közszolgálati feladatvállalását, hiszen nem teszik lehetővé újabb vallási műsorok készítését.

A Rádiózásról és Televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően, valamint a 2000. január 1-jén hatályba lépett, az MTV és a nyolc történelmi egyház és felekezet között létrejött megállapodás értelmében ugyanis a közszolgálatot végző MTV a közszolgálatot végző történelmi egyházak és felekezetek szerepvállalásához, hitéleti, erkölcsi, oktatási, nevelési, szeretetszolgálati és missziós tevékenységének bemutatásához a műsorokon keresztül nyilvánosságot biztosít.

A megállapodás rögzíti az együttműködés szabályait, biztosítja annak keretét és egyben garantálja a műsorkészítés biztonságát. A megállapodás értelmében a műsorok készítésének személyi, technikai és anyagi feltételeit az MTV biztosítja a Vallási Műsorok Szerkesztőségének keretén belül.
Az Együttműködési megállapodás értelmében annak megváltoztatásához a felek együttes akarata szükséges. A történelmi egyházak és felekezetek tiltakozásukat fejezik ki a megállapodás egyoldalú megsértése miatt, amely súlyosan diszkriminálja és ellehetetleníti az egyházak közszolgálati szerepvállalását – olvasható a felekezetek közleményében.

Újságírói kérdésre szóba került az egyik párt adventi keresztállításainak ügye is. Mint Erdő Péter mondta, azokról a hírekről, amelyek szerint ismét politikai indíttatású keresztállító akció kezdődött, egy politikai csoport leveleiből értesültek, amely felhívta figyelmüket ennek veszélyére, ráadásul ez a levél mintha azt feltételezte volna, hogy az egyház képviseletében vesznek részt ezen akár liturgikus jelleggel is katolikus papok. „Ilyenről természetesen szó sincs. Azt hiszem, hogy ez az előző években is előfordult stratégia részét képezi: összefüggésbe hozni egyházunkat olyan jelenségekkel, amelyek tartalmával nem tudunk azonosulni. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a karácsonyi előkészület, az adventi időszak megünneplése méltó módon történjen. Az egyháznak megvannak a saját liturgikus előírásai és hagyományai a karácsony előkészítésére. Természetesen az országban ezer számra állnak határkeresztek, közterületen szobrok és feszületek, amelyeket tisztelni, jó karban tartani vagy akár felújítani közös kötelességünk. A helyi önkormányzatokkal együttműködve sok helyen szép eredmények is vannak. Magam szenteltem fel például egy közterületen lévő keresztutat, kőből készült kálváriát. Ezek természetesen nem puszta dísztárgyak, hanem nagyböjt idején keresztutat végzünk egy ilyen kálváriánál, ezért épült. Közterületeken a kereszt látványa nagyon is helyénvaló, nincs azzal semmi probléma a mi országunkban sem, de Európa-szerte sem. Viszont annak a politikai eszközként való felhasználásával mi nem azonosulhatunk. A térségben ez sem egyedülálló. Tudjuk, hogy idén tavasszal Ausztriában az európai parlamenti választások előtt volt hasonló próbálkozás a kereszt használatára. Akkor Schönborn bíboros rendkívül világos nyilatkozatot tett, amelynek a szövegét megkértük és valóban hasonlóképpen viszonyulunk a témához” – reagált a felvetésekre a bíboros.

Hozzátette: „Azt hiszem, hogy minden országban megtörténik egyfelől, hogy a hivatalos vezetés bizonyos magatartásokat elutasít és azok mégis előfordulnak. Másfelől, az egyházat illetően nem csupán a püspöki karról van szó. A 2000-es évek elején az Apostoli Szentszék utasításokat adott ki az Eucharisztiával kapcsolatban, instrukcióként. Ezekben szerepel az, hogy sem a szentmisét, sem más liturgikus szertartást politikai események díszleteként, járulékaként ne végezzünk. Azt hiszem, hogy ez önmagában is általános iránymutatás, amelyhez mindig vissza kell érnünk, ha ehhez hasonló helyzetek adódnak.”

Ugyancsak újságírói érdeklődésre felmerült az 1945 előtti egyházi birtokok után járó kártérítés kérdése is, amiről a Népszabadság írt november 23-i számában annak kapcsán, hogy a volt egyházi földbirtokok ügyének rendezését sürgette Bogárdi Szabó István református püspök nemrégiben, a Duna-melléki egyházkerület közgyűlésén. Mint Erdő Péter mondta, ez az ötlet csupán szakértői szinten vetődött fel itthon, ugyanakkor külföldön több példa is van rá, például a romániai iasi-i egyházmegye – ahova nemrég látogattak a magyar püspökök – is kapott vissza földeket és termelőeszközöket, de volt ilyen Szlovákiában is. Ott azonban ez nem érintette az egyházak közszolgálati tevékenységének támogatását. Ha itthon is megtörténne ez, a teljes természetbeni kárpótlás akkor sem lenne lehetséges – mutatott rá Erdő Péter. Az egyházak finanszírozásának ügyét ugyanakkor előbb-utóbb hosszú távon is rendezni kell – vélekedett. Ha pedig az egyik felekezet kap vissza földvagyont, termelőeszközt, akkor az ilyen kárpótlásra a katolikus egyház is igényt tart, az egyenlő bánásmód elve alapján.

Mohos Gábor, az MKPK titkára elmondta még, hogy a papság éve alkalmából nemzetközi teológiai kongresszust szervez a Kléruskongregáció „Krisztus hűsége a pap hűsége” címmel Rómában. A jövő márciusi eseményen a konferenciát Udvardy György püspök képviseli. A Magyar Katolikus Kultúra programsorozat keretében jövő évben „Hagyományőrzés vagy újpogányság” címmel országos előadás-sorozatot szervez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Valamint hamarosan kiadják a misén kívüli liturgiák szertartáskönyvét. Az ülés során szó esett a Magyar Katolikus Egyház részvételéről különböző nemzetközi bizottságokban.

Magyar Kurír