Az egység abban áll, hogy mindannyian Krisztust keressük – Ökumenikus fórumot tartottak Győrben

A fórumot az esemény szervezője, Horváth Ármin, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség győri elnöke, Birkás Antal, a Reformáció Emlékbizottság tagja, valamint Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár nyitották meg.

Török Tamás köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy sem a reformáció előtti, sem az utána következő időszakok nem voltak mentesek az Isten nevében elkövetett visszaélésektől, erőszaktól. A helyettes államtitkár a kereszténységet olyan kincsnek nevezte, amely Európát és a belőle kifejlődő Újvilágot naggyá tette. Kiemelte, hogy az Európában élő, magát ateistának valló ember is egy olyan társadalom tagja, amely a keresztény értékeken alapul.

Ebben a kultúrában természetes, hogy a Ne ölj! parancsa egyet jelent az Isten nevében elkövetett gyilkosság tilalmával – tette hozzá Török Tamás, és emlékeztetett, hogy a szélsőséges meggyőződésből elkövetett terrorcselekmények áldozatainak jelentős része keresztény.

A köszöntőket követően pódiumbeszélgetés kezdődött Békefy Lajos református teológus, közíró vezetésével. A beszélgetésben részt vettek Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke, Szemerei János, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke és Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője.

Békefy Lajos rávilágított arra, hogy – miként a program címében is szerepel – a felekezetek közötti egység nem más, mint keresés, Krisztus szüntelen keresése.

A beszélgetés résztvevői beszéltek arról, hogy miben látják a reformáció okát és lényegét, hogyan értékelik a felekezetek között zajló párbeszédet, valamint, hogy melyek azok a társadalmi kihívások, amelyekre a keresztényeknek – felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül – együtt kell választ adniuk.

Veres András kiemelte, hogy a református és az evangélikus egyházi vezetőkkel félévente tart egyeztetést az MKPK Állandó Tanácsa. A főpásztor nem titkolta, hogy egy katolikus faluban nőtt fel, ahol nem volt lehetősége arra, hogy a protestáns egyházakhoz tartozókkal találkozzon. Győri bencés diákként aztán barátságot kötött egy osztálytársával, akinek édesapja evangélikus lelkész volt; és ezen a barátságon keresztül ismerkedett meg a protestantizmussal. Az MKPK elnöke emlékeztetett, hogy a korabeli Egyház bűnei, gyengeségei eredményezték a protestantizmus létrejöttét. A reformáció ötszázadik évfordulóját a katolikusok nem ünnepnek, hanem emlékezésnek tartják, az egyházszakadást eredményező reformációra csak bűnbánattal lehet gondolni, és egyúttal arra is emlékezünk, hogy a reformáció a Katolikus Egyházon belül is egy megújulási folyamatot indított útjára.

A győri püspök kifejezte reményét, hogy ez a jubileumi év segíteni fog a krisztusi élet és a felekezetek közötti egység megélésében. Hangsúlyozta, hogy a metanoia, a folyamatos megtérés mindnyájunk számára fontos feladat, majd a múltban zajlott vitákról szólva elmondta, rendkívül terheltek voltak, sokszor a történelmi helyzetek teremtették a hitbeli vitákat, az azonban egyik fél számára sem kérdéses, hogy csak Jézus Krisztus által üdvözülhetünk.

Veres András reflektált arra is, hogy a felekezetek mit tehetnek a korunkban zajló keresztényüldözés és a menekültválság ügyében. Álláspontja szerint az egyházak nem hallgathatnak, amikor minden öt percben legalább egy keresztény meghal a világon. A gyilkosságok többsége pedig ott történik, ahonnan nagymértékű a migráció. Ha egy hazánkba menekültként érkezett személy a segítségünkre szorul, kötelességünk segíteni őt, függetlenül attól, hogy keresztény vagy nem keresztény, és attól, hogy miként bánnak a keresztényekkel abban az országban, ahonnan érkezik.

„A rászorulón segítenünk kell, nemcsak a hittestvéren, mindenkin. Viszont a hittestvéreinket védeni kötelességünk, akkor is, ha távol, sok száz, sok ezer kilométerre vannak tőlünk.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint ezen kívül az egyházak kiemelt feladata a családok megerősítése is, valamint a fiatalok biztatása az elköteleződésre. Veres András reménykeltőnek nevezte, hogy növekszik azoknak a házaspároknak a száma, akik három, négy, öt gyermeket vállalnak.

Szemerei János szerint a reformáció Isten áldása. Az evangélikus püspök úgy fogalmazott, Luther, amikor a 95 tételében a hiteles tanúságtétel kérdését felvetette, megvizsgálta azt, hogy szinkronban van-e a szentírási üzenet az egyházi gyakorlattal. A lutheri felvetés első lépcsőfoka azonban az önreflexió: saját életünk összhangban van-e Krisztus tanításával... A püspök emlékeztetett arra, hogy Luther nem egy másik egyháznak tette fel a kérdéseit, hanem a saját Egyházának, a katolikus, nyugati egyház tagja volt, nem alapított másik egyházat. A 95 tétel, amelyet 500 évvel ezelőtt kiszögezett a wittenbergi vártemplom falára, azoknak a problémáknak a megfogalmazása volt, amelyeket az Ágoston-rendi szerzetes tapasztalt.

A Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke arról is beszélt, hogy a reformáció 500 éve során falak épültek a felekezetek közé, és érdemi párbeszéd csak az utóbbi ötven évben indult meg, az ökumenikus imahetek pedig huszonöt éve kezdődtek hazánkban. Szemerei János nagy eredménynek tartja a testvéregyházak közötti kapcsolatban a lutheránusok és a katolikusok 1999. október 31-én Augsburgban aláírt, megigazulásról szóló közös nyilatkozatát. Meglátása szerint a gyermekvállalási kedv csökkenése és a családok szétesése komoly probléma, amely a személyes élet és hit válságával van összefüggésben. A püspök szerint amit lelkészként, lelkipásztorként tehetnek, az az, hogy felhívják a rájuk bízottak figyelmét az egyéni felelősségre, és segítenek a személyes hit elmélyítésében.

Steinbach József hangsúlyozta, hogy a reformáció több mint megújítás, a reformáció célja az Egyház eredeti alapra való visszaállítása volt. A MEÖT elnöke megerősítette, hogy vallják, az Egyház egy, szent és egyetemes, a reformátusok is ehhez az Egyházhoz tartoznak. Isten tervét látja abban, hogy a reformációnak látható szakadással kellett bekövetkeznie, és bízik abban, hogy ezt a rosszat Isten az Egyház javára fogja fordítani.

A református püspök beszélt a keresztény hagyomány előtt álló 21. századi kihívásokról is. Fontosnak tartja a keresztény értékek védelmét, de ezt soha nem szabad mások ellen irányítani. Rávilágított arra, hogy a keresztény, krisztusi önmegtagadás nem egyenlő az önfeladással, majd buzdított, hogy imádkozzunk a világ vezetőiért, a döntéshozókért, akik érdemben tehetnek valamit a nagymértékű népvándorlás ügyében. A család témájával kapcsolatban Steinbach József megosztotta, hogy édesapja és édesanyja más-más felekezethez tartoztak, mindketten komolyan vették a hitüket és a felekezetük hagyományait, ezért az egyik héten református istentiszteleten, a másik héten katolikus szentmisén vett részt a család. 

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Tar Judit; Váli Miklós/KDNP

Magyar Kurír