Eric Liddell presbiteriánus misszionárius szülők gyermekeként Tiencsinben született 1902-ben. Ötéves volt, amikor Skóciába költöztek. A kiváló krikettező, rögbijátékos és futó rövidtávfutásban indult az 1924-es Párizsi Olimpián. 100 m-es síkfutásban indult volna legnagyobb eséllyel, ám mivel a versenyt vasárnapra tűzték ki, vallásos meggyőződése miatt lemondta részvételét.
Egyesek szerint maga az angol király próbálta rábeszélni, hogy „a haza dicsőségéért" mégis versenyezzen, Liddell azonban így felelt: „Isten parancsa előbbrevaló, mint a haza dicsősége. Vasárnap nem futok." 400 méteren indult tehát, ahol 47,6 másodperces olimpiai rekorddal aranyérmet nyert.
Győzelme után diplomát szerzett, majd visszatért Kínába, ahol előbb a kínai-angol iskolában, később szegény gyermekek tanintézményében tanított – írja az AsiaNews.
1941-ben a háborús veszély miatt feleségét és lányait Kanadába küldte, ő maga azonban Kínában maradt: Sanghaj közelében tanított. 1943-ban a területet elfoglalták a japánok. Liddellt Weifangba internálták, ahol igyekezett segíteni az öregen, a betegeken, emellett gyerekeket tanított.
Eric Liddell 1945. február 21-én halt meg. Néhány hónappal korábban Winston Churchill elérte, hogy néhány foglyot szabadon engedjenek. Liddell is köztük lett volna, de átengedte helyét egy állapotos fogolytársának. Utolsó két szava ez volt: „Teljes odaadás". Noha származására nézve nem volt kínai, Sicsiacsuangban, a Mártírok Mauzóleumában helyezték örök nyugalomra.
Magyar Kurír
Kép: www.jamd.com