Az én szerzetesem: Bajkó Julianna Zsófia segítőnővér

A fenti kép Csíkszentdomokos határában készült 2014 telén, és akik rajta vannak az a csíkszentdomokosi IFI csoport egy része és (jobbról a második) Bajkó Julianna Zsófia segítőnővér.

Júlia azért az én (mi) szerzetesem (szerzetesünk), mert életpéldájával mutatta meg, hogyan lehet megélni Isten közelségét a mindennapokban, a meghitt lelki beszélgetésen, csendes elmélkedésen, kápolna csendjén keresztül, egészen a farsangi alakoskodásig, közös bevásárlásokig, jó hangulatú kirándulásokig, játékestekig vagy épp koncertekig, ahol ugrálva énekeljük, hogy „Júlia nem akar a földön járni”.

Egyházon belül legtöbbször lelki atyáról beszélünk, de számomra Júlia a lelki anya, aki segít haladni életem ösvényén, aki hátba vereget, ha lankadok, és aki örömömben velem együtt örül, akinek fél pillantásából rájövök a szentmisén, hogy a tegnap esti farsangi szemfestékből kicsi a szememen maradt.

Júlia, köszönöm, és többek nevében is mondhatom, hogy köszönjük, hogy a rendetek lelkiségét megélve megtanultuk tőled, hogy Istent keressük mindig, mindenben.

Magyar Kurír