Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben – Megjelent a Boldog Gizella-gyűjtemény új kötete

A Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke előszavával, Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató és Nagy Károly népművelő szerkesztésében megjelent, angol nyelvű rezümékkel, a II. Mehmed és Nagy Szulejmán szultán uralkodása idején virágzott török miniatúraművészet színpompás, gyönyörű darabjaival gazdagon illusztrált történelmi album visszatekintés az ökumené szellemében, a hit évében, 2013 tavaszán – a vallási toleranciát meghirdető 1568. évi tordai országgyűlés 445., Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján – Veszprémben rendezett azonos című kiállításra és előadássorozatra.

A kiadvány unikális értékét az adja, hogy egy új (eddig nem elemzett) aspektusból vizsgálja az Erdélyi Fejedelemség 16–17. századi történelmét, vallási viszonyait: a fejedelemasszonyoknak, Erdély nagyasszonyainak felekezetek közötti, politikai békesség- és egységteremtő törekvései irányából, amelynek révén komoly hatással lehettek Erdély társadalmára, sőt nemegyszer alakítóivá válhattak a régió felekezeti átrendeződésének. Tették ezt politikai hatalommal felruházva, fejedelemként, kormányzóként, és a művelődés szervezőiként, kulturális nagyköveteiként, hitükben megerősödött és elkötelezett katolikusként vagy reformátusként.

A kötet a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárral 2013-ban közösen rendezett Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című előadássorozaton elhangzott előadásokat, továbbá az emlékév alkalmából, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által felkért szerzők tanulmányait, valamint a Gyűjtemény azonos című kiállításának katalógusát tartalmazza.

A könyv törzsanyagát az a nyolc (előadás nyomán készült) tanulmány adja, amellyel a szerzők (Őze Sándor történész, a PPKE BTK intézetvezető egyetemi tanára, Oborni Teréz történész, egyetemi docens, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötet szakmai lektora, Szabó Péter történész, az ELTE BTK azóta elhunyt egyetemi docense – akinek emlékére ajánlják a kötet szerkesztői a kiadványt –, Balogh Judit egyháztörténész, az Eszterházy Károly Egyetem docense, Mikó Árpád művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, Pásztor Emese művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményének főosztályvezetője) 2013-ban végigkísérték az Erdélyi Fejedelemség történetét 1541-től 1711-ig, bemutatva a régió vallási átalakulását a reformáció és az ellenreformáció korában. A tanulmányokhoz kapcsolódik Benda Kálmán történész Tordán, a lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét meghirdető 1568. évi tordai országgyűlés 425. évfordulóján, az ünnep alkalmából rendezett tudományos ülésszakon tartott előadása, valamint Hargittay Emil irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Magyar Irodalomtudományi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára, az irodalom, a tudomány, az építészet, a képző- és iparművészet reformáció kori alkotóiról, alkotásairól írt tanulmánya.

A kötetet keretbe foglalja, az ökumené szellemiségét mintegy megerősítve Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke előszava és báró losonczi Bánffy Miklós (az erdélyi arisztokrácia jeles leszármazottja) hazafias utószava, melyben hitet és tanúságot tesz arról, hogy mint a johannita lovagok Kárpát-medencei altagozatvezetője, ma is az erdélyi ősök, elődök nyomdokain járva, történelmi felelősséggel viseltetik szülőhazája, Erdély iránt.

„Világviszonylatban egyedülálló volt az 1568. évi tordai országgyűlés döntése a római katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallás törvény előtti egyenlőségéről, illetve a fenti vallások követőinek szabad vallásgyakorlási jogáról. Ezt a jogot az 1571. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a négy »bevett vallás« vonatkozásában” – emeli ki bevezető gondolataiban Márfi Gyula érsek, majd felteszi a kérdést: „Vajon mikor kezdődtek el a kereszténységen belüli szakadások, és mikor indult el az ökumené jegyében az egységre törekvés?” Válaszában a főpásztor részletesen elemzi a már Szent Pál korától jelentkező törésvonalakat a kereszténység történetében, a különböző eretnekmozgalmakat, az egység megbomlását, a két egyházszakadást, melynek fájdalmas jelenléte jellemzi ma is Krisztus követőinek közösségét. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy az ökumené napjainknak is komoly kihívás, s hangsúlyozza: az egység hiánya a keresztény világban nem pusztán tanbeli ellentétek következménye, még kevésbé jogi probléma, hanem legfőképpen a szeretet kérdése. Steinbach József református püspök mintegy folytatva a gondolatsort, kiemeli a Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című kiállítás 2013. évi megnyitóján mondott beszédével: „Bár a vallásszabadság alkotmányos jog, manapság a mindennapokban, a gyakorlatban, a megvalósítás szintjén nincs ennél nehezebb, bonyolultabb kérdés: értve ezalatt a keresztyén felekezetek egymáshoz való viszonyát, a történelmi egyházakét ugyanúgy, mint a kisegyházakét, de bizony a nem keresztyén vallásokhoz való viszonyt is”.

A kiadvány ezután tematikailag négy egységben elemzi az Erdélyi Fejedelemség társadalmi és politikai rendszerét, mutatja be a tanulmányok révén a régió vallási sokszínűségét, a protestáns és a katolikus fejedelemasszonyok szerepét a politikai és a vallási élet szervezésében és a mindennapokban, amikor is általában hitvestársként, illetve néhány esetben fejedelemként (Jagello Izabella, Habsburg Mária Krisztierna, Brandenburgi Katalin személyében) kellett helytállniuk hitük, hazaszeretetük, anyai hivatásuk mellett. Egy bő fejezet foglalkozik az 1568. évi tordai országgyűlés lelkiismereti- és vallásszabadságról hozott törvényével, amely a világon elsőként fogalmazta meg a vallási türelem előírásait, a felekezeti egyenlőséget, a lelkiismereti szabadságot.

A tanulmányok sora végül a művészetek világába vezeti az olvasót, kiemelve a protestantizmus kultúra területére gyakorolt óriási hatását, mely a magyar nyelvű bibliafordítást ösztönözte, a magyar nyelvű iskoláztatás rendszerét segítette kiépíteni, s a művészetek terén is az anyanyelvi kultúrát lendítette előre, illetve a reneszánsz művészetnek nyitott utat.

Külön kell szólni a kötet illusztrációiról, melyek az előadássorozattal azonos című kiállítás képeiből, grafikáiból, miniatúráiból, tárgyi vonatkozású emlékeiből nyújtanak gazdag válogatást az olvasónak. A kiadványt Veronese II. Mehmed szultán portréja, a török miniatúraművészet remekei, erdélyi úrihímzések, az erdélyi reneszánsz ötvös-, textil-, portré- és építőművészet valamint a magyar történelmi festészet kvalitásos munkái díszítik. A szerkesztők, a kiállítás kurátorai a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye, az isztambuli Topkapi Múzeum, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, a gyulafehérvári Biblioteca Batthyaniana, a fogarasi városi múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, az Országos Evangélikus Múzeum Soproni Gyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az Iparművészeti Múzeum, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma és Levéltára, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Veszprémi Érseki Könyvtár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményéből, különböző hazai egyházmegyei gyűjteményekből, magángyűjteményekből, evangélikus, református és unitárius gyűjteményekből adnak gazdag válogatást. A kötetet részletes kiállítási katalógus zárja, a függelékben térképmellékletekkel, személy- és helynévmutatóval.

***

A tanulmánykötet-kiállítási katalógus bemutatója a Kulturális Örökség Napjai és az Ars Sacra Fesztivál programjaihoz kapcsolódóan, szeptember 19-én 17 órakor lesz a veszprémi Érseki Palotában.

A bemutatón köszöntőt mond Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, a kötetet bemutatja Medgyesy S. Norbert történész, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTTK Újkori Történeti Tanszék, Piliscsaba), közreműködik Csörsz Rumen István (ének, lant). A kötet a könyvbemutatón, a gyűjteményben és műemléképületeiben valamint a Libri és a Líra könyvesboltokban is megvásárolható.

Forrás és fotó: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Magyar Kurír