Az olaszországi földrengés áldozataira emlékeztek L’Aquilában – interjú a város püspökével

A Vatikáni Rádiónak Giuseppe Petrocchi érsek, L’Aquila főpásztora nyilatkozott a városi ünnep kapcsán.

– Teljes mértékben osztozunk abban a fájdalomban, melyet a környékbeli lakosság élt át a földrengés következtében. Ez egy olyan dráma, amit L’Aquila jól ismer, hiszen szenvedéssel átélte már ugyanezt. De éppen ezért a város vezetése úgy döntött, hogy az ünnep kulturális és szórakoztató jellegű eseményeit törlik a programról a szolidaritás jegyében. Így csak a vallásos eseményeket tartottuk meg, de azokat is mértéktartóan, visszafogottan ünnepeltük. Szívünk és elménk egy hullámhosszon mozog azokkal, akik most nehéz keresztúton haladnak át.

– Milyen értelmet nyer a mostani perdonanza ünnep a szörnyűséges földrengés után?

– Azt mondanám, hogy illenek a perdonanzához azok az események, melyeket keresztény lelkülettel, a hittől megvilágítva, a karitász jegyében tartottunk. Olyan lelkület ez, mely megnyílik a reménység előtt, hiszen mi tudjuk, hogy nem a halálé az utolsó szó. Jézus húsvétjában meghalt a halál, tehát az átmenet ebből a világból az Atyai Házba, és úgy kell megélni, mint bejutást az életbe, nem pedig úgy, mint a semmibe merülést. A perdonanza az emberi szívbe helyezi a keresztény kinyilatkoztatást. A perdonanza olyan, mint egy kút, melyet V. Celesztin egészen addig ásott, amíg elérte az evangélium mély rétegű vizeit. Ez kegyelem, hiszen azt nem mi helyeztük a kútba, ellenkezőleg, nekünk kell onnan kimernünk, hogy aztán szétoszthassuk. A perdonanza egy lehetőség, mellyel Isten irgalmasságát befogadhatjuk. A perdonanza tehát elsősorban megbocsátás (az olasz szó is ezt jelenti – a szerk.), ahogy Pál mondja: „Hagyjuk, hogy kiengesztelődjünk az Istennel.”

– A katasztrófa érzelmileg megmozgatta az egész világot, de különösen L’Aquilát, mely még a 2009-es földrengés sebeit hordja…

– Én Ascoli Picenóból származom. Tizenhárom éven át egy hegyi falu plébánosa voltam, pontosan ott, azon a környéken, melyet most a földrengés sújtott. Trisungo a neve a falunak, és csak két és fél kilométerre fekszik Arquata del Trontótól, mely most romba dőlt. Ahogy meghallottam a hírt, azonnal az egykori falumba siettem, hogy találkozzak az emberekkel. Megdöbbent arcokat láttam, vigasztalan tekinteteket: az embereknek először a szeretet érzelmi közelségére van szükségük, és csak utána az anyagi segítségre. Őszintén mondom, egyszerre éltem meg ezt a tragédiát mint aquilai, ahol püspök vagyok, és mint Ascoli Picenó-i és amatricei, ahol lelkipásztori szolgálatom jelentős éveit töltöttem. Ez a tragédia a szívem közepét sújtja.

Az ünnepről bővebb információ található itt.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír