Az olimpiai játékok mottójának domonkos rendi eredete

Pierre de Coubertin választotta ezt a mottót 1894-ben, amikor megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Ám Coubertin sosem titkolta, hogy a mottó valójában barátjától, Henri Didon domonkos rendi paptól származik.

Didon atya, amellett, hogy kora egyik legjobb szónokának tartották, nagy sportbarát is volt, és egy 1891-es párizsi ifjúsági rendezvényre találta ki ezt a szlogent.

A másik olimpiai mottó, amelyet Coubertin használt, bár soha nem vált hivatalossá: „Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel”. Ez a mondat pedig Pennsylvania anglikán püspökétől ered, aki a londoni Szent Pál-székesegyházban használta szentbeszédében, az 1908-as londoni olimpiai játékok első vasárnapján.

Maga Coubertin elkötelezett katolikus családból származott és jezsuita bentlakásos iskolában tanult. Lehetséges, hogy a modern kori olimpia megteremtésében is katolikus neveltetése motiválta, hiszen az egyház, Szent Páltól kezdve, gyakran állította a sport erényeit a hívek elé, amikor a lelki életről akart megtanítani valamit.  Bár a jelenlegi katekizmus óva int a fizikai tökéletesség és a sport túlzott bálványozásától, a II. Vatikáni Zsinat elismeri a sport áldásos hatásait – többek között a kiegyensúlyozottságot, testvériességet – a közösségek életében.

Magyar Kurír
(vn)