Az orvostudománytól a bionikáig

A gazdag program keretében – amely magában foglalta a legújabb orvostudományi, molekuláris biológiai, gyógyszer-kémiai, gyógyszerészeti, nanoelektronikai, nanomagnetikai, és nano-optikai területeket – nyolc főelőadás hangzott el. A régió legjobb kutatóintézeteiből és egyetemeiről érkezett PhD-hallgatók közül közel ötvenen mutatták be eddigi – főképp team-munkában végzett – tudományos eredményeiket.

Az orvostudománytól a bionikáig: Néhány megjegyzés az idegrendszeri és genetikai kutatásokra vonatkozóan, történeti megközelítésből címmel megtartott nyitóelőadásában Szuromi Szabolcs összegezte a betegségek elemzésének, kezelésének és megelőzésének területén végzett tudományos munka fejlődését az orvostudomány egyetemi oktatási rendszerének folyamatos kikristályosodásán keresztül. Rámutatott a XX-XXI. századi modern, multidiszciplináris kutatási lehetőségek kínálta lehetőségekre, amelyek újra egységbe fogták a természettudományok művelését a betegségek megelőzése, a már fellépett betegségek által fellépő problémák megoldása és az utókezelések területén. Az egyre fejlődő jelenlegi technikai eszközök és technológiák, az emberi szervezet pontosabb ismeretével kiegészülve, valamint az idegtudomány, a molekuláris-biológia, a genetika, az orvosi kémia, a szerves és szervetlen kémia, a gyógyszertudomány, végül legújabban a számítástechnika olyan módszertani változást jelent, amelyek bizonyított és kellően ellenőrzött eredményei folyamatosan helyet kell, hogy kapjanak a mindennapi orvosi kezelésekben, elemzésekben és beavatkozásokban szem előtt tartva az erkölcsi és az etikai alapelveket. Szuromi Szabolcs kifejezett példaként elemezte a kora orvosi szerzők közül Hippokratész († Kr. e. 375 körül) és Alessandro Benedetti (†1525) orvostudományi kutatásait, összevetve a XIX. századtól elért új eredményekkel, elsődlegesen az idegrendszer, azon belül az idegsejt felépítése és működése vonatkozásában; továbbá a XX-XXI. századi forradalmi új eredményekkel a genetikai, főképp a genetikai kód átírása folyamatának hibája következtében bekövetkező betegségek területén végzett kutatások, a micro-RNS-ek vizsgálatának jelentős eredményei, valamint az ún. „driver gének” tekintetében elért legújabb kutatási eredmények vonatkozásában.

Szél Ágoston rektor a Semmelweis Egyetem részéről köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében az orvosi kutatások kiszélesedését vázolta fel az első egyetemeken végzett tudományos munkától kezdve napjainkig. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi PhD-hallgatók azok, akik az orvosi és a bionikai tudományok folyamatos művelését továbbviszik, nem öncélúan, hanem az emberi egészség lehető legteljesebb szolgálatában. Éppen ezért szükséges az, hogy az új technikai adottságokat a lehető legmagasabb szinten igénybe vevő új kutatási programok induljanak, és azok minél hamarabb visszacsatolásra kerülhessenek a klinikai alkalmazásba.

A konferencia két szekciójának szervezője Rácz Károly klinikaigazgató professzor (SE), Mátyus Péter kutatóintézet-igazgató professzor (SE-PPKE) és Roska Tamás laboratórium-igazgató professzor (PPKE) voltak. Előadást tartott Kendall L. Knight, Dohan Orsolya, Patócs Attila, Cserző Miklós, Kelemen Lóránd, Bayer Gábor, Demarchi Danilo, és Maite Mujika.

A konferencia illeszkedett a 2014. április 1-jén megindult Bionikai Innovációs Központban – Roska Tamás és Mátyus Péter irányítása alatt – már most folyamatban lévő kutatási eredmények első bemutatásának sorába, egyúttal jól mutatta a részletes és folyamatos párbeszéd szükségességét a természettudományok területén, annak a több tudományág szempontrendszerét egyszerre alkalmazó kutatási együttműködésnek a jelentőségét, amely lehetővé teheti az erkölcsileg megalapozott és felelősségteljes döntések meghozatalát az új gyógyászati és technikai lehetőségek alkalmazása során.

Magyar Kurír