Bábel Balázs: Közelebb Jézushoz, közelebb az egységhez

Milyen múltra tekint vissza az egységre törekvés?

A régmúltba nyúlnak vissza a szakadások, 1054 és 1517 említendők meghatározó dátumként, de az egységre törekvések is mély gyökerekkel rendelkeznek. Ennek fontos állomásai voltak 1274-ben a második Lyoni Zsinat, 1438-ban a Firenzei Zsinat, de bizonyos értelemben az 1545-ös Tridenti Zsinat is. IX. Pius pápa az I. Vatikáni Zsinatot 1868-ban meghirdetve, meghívta a protestáns egyházak képviselőit is. Nem rajta múlott, hogy nem jöttek el. Az ökumenikus imahét, amit januárban ünneplünk, protestáns eredetű. Ez sem véletlen, hiszen ők talán még jobban érzik a megosztottságot, mint mi. 1910-ben Edinburghban kezdődött a protestáns ökumenikus mozgalom. Így alakult meg 1948-ban Amszterdamban az Egyházak Világtanácsa, melyben a Katolikus Egyház nem vehetett részt.

II. Vatikáni Zsinat évfordulóját ünnepeljük. A zsinat programként vallotta a keresztények egységének előmozdítását, és az ökumené a zsinati dokumentumoknak köszönhetőn kapott nagyobb lendületet. Mit emelne ki a zsinat tanításából?

Az egységtörekvésben XXIII. János pápával és a II. Vatikáni Zsinattal következett be a döntő fordulat. Először létrehozták az Egységtitkárságot. Az Unitatis redintegratio kezdetű határozatot az egységtörekvésről további fontos megszólalások és események követték. Megjelentek az Ökumenikus Direktóriumok és II. János Pál pápa enciklikája, Ut unum sint címmel. Mérföldkőnek tekinthető 1999: a megigazulás tanában létrejött teológiai egység katolikusok és evangélikusok között, 2001-ben pedig az Ökumenikus Charta. A II. Vatikánum kiemelendő újdonsága, hogy minden keresztény ügyévé tette az egységre törekvés fontosságát. Arra szólított fel, hogy oldjuk a bennünk élő előítéletet, ellenszenvet; kérjünk bocsánatot esetleges sértések miatt. Rámutatott, milyen szinteken tartozunk össze, így összeköt minket a Szentháromság egy Istenének a hite, Jézus Krisztus Istenfiúként való elismerése, a közös Hiszekegy, a közös szentírás és a közös keresztség.

A mai helyzetet alapján mennyire látja elsődlegesnek az egységre törekvés szükségességét?

Az egységre törekvés nem emberi tetszéstől vagy nem tetszéstől függ. A keresztények egysége Krisztus végakarata. Nagy szükség van rá, hiszen a keresztény tanúságtétel hitelét veszíti a világ előtt a közös képviselet hiányában. A vallási köntösbe bújtatott háborúskodás – láthatjuk Írország példáján – nagyon romboló. Szekularizált világunkban akkor tudunk hathatósan fellépni, ha erősek vagyunk. Közösen felszólalhattunk volna, hogy az európai alkotmány preambulumába kerüljön bele a kereszténységre való utalás. A Brüsszel főterén felállított „télfa” ellen is tiltakozhattunk volna!

Milyen üzenetet fogalmaz meg az ökumenikus imahét ebben az évben?

Ezúttal Mikeás próféta alakja áll a középpontban. Mit kíván tőlünk az Úr? – teszi fel az imahét mottója a kérdést. „Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben” – fogalmaz a próféta, és nekünk, erre törekedve kell keresnünk az egységet és a közös tanúságtétel lehetőségét. A központi ünnepség Budapesten, a fasori evangélikus templomban kezdődik január 20-án; vidéken megegyezés szerint.

Mit kell szem előtt tartania a Katolikus Egyháznak az egységtörekvésben?

Más a hívek és más a teológusok, papok feladata. Hívő emberként keresünk kell keresztény testvéreinkkel, mi az, amiben egyet tudunk érteni, amit közösen tudunk képviselni. Az életvédelem, a teremetett környezet védelme, a társadalmi szolidaritásból kibontakozó karitász szép példái az összefogásnak. Papként és teológusként azt érzem fontosnak, hogy megismerjem a másik hitvallását, mégpedig mélységében. Ez lehet a párbeszéd alapja. Nem hivatkozhatunk hallomásból ismert tételekre. Egy evangélikus iskolában tartott előadást követően megszólított az egyik résztvevő. Senki nem beszélt még így Máriáról. Így közel áll hozzám is – mondta. Figyelnünk kell, hogy ne sértsük meg egymást. Így például fájdalmas számunkra, hogy a Református Zsinat a csonkítatlan Heidelbergi Káté új fordításával kárhozatos bálványimádásnak nevezi a misét, amit a többség újra jóváhagyott. Azt gondolom, ilyesmire kifejezetten vigyáznunk kell. Törekedjünk egymás értékeinek kölcsönös megismerésére!

Mire kell odafigyelni az egymással való kapcsolatban olyan meghatározó szinteken, mint a házasság és az iskolai oktatás?

Az ima, a párbeszéd és a közös cselekvés jelentik a fő területeket az egységtörekvésben. Az igazi egység a Szentlélek műve lehet, pusztán emberi erőfeszítésből nem valósulhat meg. Minél közelebb vagyunk Jézushoz, annál inkább egységben vagyunk egymással is. Együtt képviselhetjük hangsúlyosan, hogy a házasság egy férfi és egy nő szeretetközössége, ezt védenünk kell. Katolikus és protestáns fél házasságkötésekor már lehetőség van ökumenikus esküvőre. Az iskolában, ha lesz hittan, fel kell használni a közös értékek képviseletére, és óvakodjunk a térítéstől. A gyerek keresztségét tiszteletben tartva, saját felekezetéhez kell irányítanunk hittanra, misére, illetve istentiszteletre. Építőleg segítsük egymást, és álljunk ki közös ügyeinkért.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!