– Hála a Szentatyának azért, hogy az evangélium útjára vezet minket, és megmutatja a legjobb módjait annak, hogy ma is hűséggel kövessük azt. Ez az útmutatás nagyon konkrét és hatékony: remélem, minden európai állam számára segítség és ösztönzés lesz.
– A pápa szavai mindig nagyon egyenesek: konkrét módon kéri a közösségektől, plébániáktól, monostoroktól és kegyhelyektől, hogy nyissák meg kapuikat, és legyenek befogadók. S Európa püspökeinek azt mondja: „támogassatok ebben a felhívásban” a gyakorlatban. Mit gondol, meg fog ez valósulni a gyakorlatban?
– Igen, biztosan gyors válasz születik. Éppen a következő héten fogunk beszélni erről, amikor az európai püspöki konferenciák elnökei Jeruzsálemben találkoznak szokásos évi plenáris ülésükön. Úgy gondolom, ez újabb ösztönzés lesz arra, hogy még alapvetőbb kapcsolat jöjjön létre az Európában működő különböző egyházak között.
– A pápa már az első, Lampedusáról érkezett tragikus képek után – itt, Rómában az Astalli Központban (a jezsuiták által fenntartott menekültközpont – a szerk.) járva – éppen azt mondta a közösségnek, hogy nyissák meg az ajtajukat. Nem sok minden történt eddig, talán technikai nehézségek miatt is. Mi fog történni most?
– Technikai nehézségek bizonyosan lehetnek bárhol, de mindenhol lehet és kell szembesülni velük és megoldani őket a legjobb módon. A következő állandó tanácsi ülésre – ami e hónap végén lesz – és az olasz egyház megnyilvánulásához rendelkezéseket adtam, hogy találjuk meg a konkrét feltételeit annak, hogy a pápa jelentős felhívását alkalmazhassuk és átültethessük a gyakorlatba.
– Az is jelentőséggel bír, hogy a pápa mindezt összekapcsolta az irgalmasság évével: mintegy azért, hogy hangsúlyozza, az irgalmasság nagyon is konkrét dolog…
– Bizonyosan! Úgy fogalmaznék, hogy ezzel a – szívesen mondanám, hogy univerzális, de mondjuk csak, hogy kontinentális szinten látható – jellel Ferenc pápa nagy intuícióval fejezte ki az irgalmasság évét.
– Mit gondol, mi történik az európai szolidaritás szintjén?
– Mind Európában, mind nemzetközi szinten vannak pozitív jelek, úgy látom. A veszéllyel szembesülők kétségbeesettségének látványa nem lehet, hogy ne érintse meg mindenki szívét és elméjét. Olaszországban a nép, a mi közösségünk és az állam már régóta keresik a lehető legjobb választ. Ezért ha meglesz ez az egység, ez az összehangoltság európai szinten, amelyért mindig könyörgünk – amelyet mint olasz püspökök mindig kértünk –, az mindenkinek segítség lesz, kezdve éppen ezeken a szegény embereken.
Fotó: ANSA
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria