A bécsi Pázmáneum is bekapcsolódott az irgalmasság szentévébe

December 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. vatikáni zsinat befejezésének ötvenedik évfordulóján a Szent Péter téren bemutatott ünnepi szentmisével és a Szent Péter-bazilika szent kapujának kitárásával Ferenc pápa megnyitotta az irgalmasság rendkívüli szentévét.

Szentbeszédében Varga János rektor kiemelte, a Szentatya Rómában ezekkel a szavakkal nyitotta meg az irgalmasság szentévének kapuját: „Apritemi le porte della giustizia!”, vagyis: „Nyissátok meg nekem az igazság kapuit!” Mert – tette hozzá a rektor atya – az irgalmassághoz, a kiengesztelődéshez, megbocsátáshoz is az igazságon keresztül vezet az út. A továbbiakban úgy mutatta be a kaput, mint amit kettősség jellemez: egyrészt kizárja a rosszakarókat és így védelmet nyújt, másrészt bebocsátja a jóakarókat, tehát nyitottságot jelent. „Kettőssége hasonló, mint Isten igazságossága és irgalma, szigora és szeretete, vagy éppen az emberileg szükséges szigor és szeretet. Vagy mint a szelídség és jóság, aminek az okossággal és bölcsességgel kell társulnia, például a közéletben” – vont párhuzamot a szentmise celebránsa a mai valósággal.

Varga János végül megosztotta az ünneplő közösséggel azt a gondolatát is, hogy ha Rómában átléphetné az irgalmasság szentévének kapuját, akkor magával vinne egy, sőt, Istennel „alkudozva” legalább három személyt. Egyrészt két, a baráti köréhez tartozó személyt, akik komoly tragédiákon mentek keresztül az elmúlt időben; másrészt, harmadikként, átvinné a jubileumi kapun azt is, aki menthetetlenül ellenségeskedik, gyűlölködik, nem talál kulcsot a megbékéléshez, a kiengesztelődéshez. „Átvinném, ha engedné, és ez azt jelentené, hogy valójában ő is átvinne engem, azaz egymást vinnénk át az irgalmasság kapuján” – vélte a rektor, majd gondolatait William Blake soraival zárta: „Hol Béke s Irgalom lakik, Az Isten lakik ott.”

Szentbeszéde után az ünnepi liturgia a rendkívüli szentév kezdetére Ferenc pápa gondolatai alapján írt hívek könyörgésével folytatódott.

A szentmise különleges hangulatában óriási szerepe volt a liturgikus zenei szolgálatot teljesítő bécsi magyar Cantus Arcis énekkarnak, akik Dobszay László Szűz Mária miséje női kari művével tették az alkalmat emelkedettebbé, ünnepélyesebbé.

„Másfél hónapig készültünk arra, hogy Dobszay László miséjét bemutassuk Bécsben – mondta el Dombó Dániel, a kórus alapítója és vezetője. – A mű zenei modernitása komoly feladat elé állított bennünket, de úgy érzem, a felkészülés eredménye nem maradt el, vissza tudtuk adni azt, amit a tanár úr elképzelt, azt a szellemiséget, azt az érzésvilágot, amit a Szűz Mária miséjében megjeleníteni szándékozott.”

A december 8-i pázmáneumi estére mindenki nagyon sokáig emlékezni fog, aki a szentmisének részese és a Dobszay-mű ausztriai ősbemutatójának hallgatója lehetett, és ezáltal, illetve Ferenc pápának az irgalmasság szentévére írott imája által is mélyebben megélhette az irgalmasság évének jelentőségét.

Forrás és fotó: Pázmáneum

Varga Gabriella/Magyar Kurír