Bemutatták az év Piarista borát

Megszentelt élet – 2015. december 1., kedd | 18:13

December 1-jén a Sapientia főiskola épületében bemutatták a piarista rend által meghirdetett 2015-ös borválogatás nyertes borait. Idén a mintegy hatvan pályázó közül a Molnár Pince carmenère-e (2011) és a Canter Borház cabernet sauvignona (2012) nyerte el a „Piarista bor” kitüntető címet.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hagyományteremtő céllal első ízben 2009-ben hirdetett versenyt borászatok, pincészetek számára  a Piarista Rend Magyar Tartománya, hogy nevezzék be boraikat arra a válogatásra, melyen a nyertes különlegesség egy éven át viselheti a „Piarista bor” címet.

Egy szakértőkből és a piarista rendhez köthető tagokból álló zsűri (Rohály Gábor, a zsűri elnöke, Nyeste Pál SchP, Freund Tamás agykutató, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség elnöke) vakkóstolással, 100 pontos rendszerben értékelte a borokat, s állította fel íz, zamat, szín és illat alapján pontozva a rangsort. Ez a megmérettetés más, mint a hagyományos borversenyek – fogalmazta meg a díjazottakat bemutató sajtótájékoztatón Rohály Gábor borlovag, a Magyar Bor Akadémia alapító tagja.

Hernády Zsolt piarista öregdiák, a borválogatás ötletgazdája és szervezője hozzátette: a piarista bor más kritériumoknak is meg kell, hogy feleljen: „…akár betegeket gyógyítson, akár műértő gyomrot igazándi lelkesedésre hozhassa, akár a szerkesztői tollat hosszabb cikkek írására izgassa…” – idézett Somhegyi Ferenc SchP tartományfőnök 1877-ben írt leveléből.

Röviden ismertette, milyen fontos szerepet játszott a piarista rend életében a borászkodás. A rend magyarországi megtelepedésével egy időben megindult a borászat, az 1800-as években pedig már palackozták is a szerzetesek boraikat. Ezt törte derékba 1945: a kommunista rendszer felszámolta a nagybirtokokat, s megszüntette a piarista borászatot is. A rendszerváltáskor a rend ezt nem tudta folytatni, de nem is akarta, így született meg a gondolat, hogy a borászatok versenyén jöjjön létre a piarista bor.

A borászat egy rend életében több, mint egy finom nedű előállítása, hiszen a bor az eucharisztia egyik központi eleme – emelte ki Hernády Zsolt. A borválogatás esetében fontos szempont, hogy nemcsak egy kedves emléket elevenítenek fel, az a céljuk, hogy értékes borokat válasszanak ki „Az év Piarista bora” címre.

Van miért versengeni – emelte ki Rohály Gábor, milyen jótékony hatással bír a termelőkre a piaristák által meghirdetett borválogatás. A versengés más szempontokról is szól, más a győztes bor sorsa, mint egy szokványos borversenyen. Megkapja a címkén a „Piarista bor” feliratot, és a piarista család életének része lesz. A korábbi években jól választottunk, a fogyasztói visszajelzések ezt mutatják – mondta a hazai borkultúra meghatározó alakja. Rohály Gábor méltatta a szerzetesi jelenlétet a borászatban: a szerzetes számára mind az előállítás, mind a fogyasztás Isten nagyobb dicsőségére történik.

Labancz Zsolt SchP tartományfőnök örömét fejezte ki, hogy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a szerzetesség szellemi képzési központja ad helyet a rendezvénynek. Amikor 2015-ben Magyarországot választotta az egyetemes káptalan helyszínéül a piarista rend, első ízben kilépve a megszokott olasz, spanyol területről, 25 ország piarista közösségeinek képviselői – szerzetesek és a rendhez kötődő világiak – ünnepi asztalára került a piarista bor, s vált ezzel világszinten ismertté ez az egyedülálló magyar kezdeményezés.

A közelmúltban tartott piarista pedagógiai napokra a piarista bor címkéje kiegészítő feliratot kapott. „Tanulásra nyitottan” – hirdette a megújulás fontosságát a magyarországi piarista intézményekben tanító négyszáz pedagógus számára. Az elöljáró rámutatott: a tanulás nem pusztán értelmi, hanem egzisztenciális folyamat is – egy másik személy felé nyitunk, s így alakulhat ki egy barátság, egy igazi kapcsolat. A piarista bor nemcsak egy szép hagyomány hordozója, hanem meghív a nyitottságra, a barátságot teremtő tanulásra – fogalmazott az elöljáró.


A köszöntők után Labancz Zsolt átadta a díjazottaknak a kitüntető oklevelet. A 2011-es carmenère-ével nyertes Molnár Pince és a 2012-es cabernet sauvignonjával nyertes Canter Borház képviselője vehették át az elismerést.

A rendezvény után Labancz Zsoltot arról kérdeztük, hogyan kapcsolódik a tanítórend tevékenységéhez ez a borverseny. A tartományfőnök válaszában elmondta: „Ha rákérdezünk, kapcsolódik-e alapküldetésünkhöz, azt kell válaszolnunk, közvetlenül nem. Az induláskor bennem is volt idegenkedés, szükséges-e ez, de ahogy teltek az évek, megerősödött bennem, helyesen döntöttünk. Ugyan az oktatáshoz nem kötődik, de a piarista világunkhoz igen. Mindazok, akik munkánk révén kapcsolódnak hozzánk, örülnek annak, hogy a piarista név kötődik a borhoz is, s valamiképpen a kötetlenebb szórakozás világába is bekerül a piarista név, élmény és gondolatok. Így egy tágasabb világban, a közösségalkotás keretében megtalálja a helyét a bor.”

Információk és a borok elérhetősége a www.piaristabor.hu és a www.piarista.hu honlapon.

* * *

MOLNÁR PINCE – carmenère (2011), száraz vörösbor, 750 ml

A Molnár család ültetvényeinek kialakításakor és megvásárlásakor azokra a remek adottságú első osztályú területekre koncentrált, amelyek a Villányi- hegység magasan fekvő pontjain, tökéletes déli fekvésben, remek, ásványi anyagban gazdag talajjal megáldottak. Ezekben az ültetvényekben radikális terméskorlátozással nagyon gazdag aromájú, összetett szerkezetű, elegáns borok születnek. A pincészet évente körülbelül 500 hektolitert termel, palackoz és értékesít. 12 hektárnyi szőlőterületük a villányi hegy legjobb és leghíresebb dűlőiben fekszik. A carmenère ősi bordói fajta, amelyet a filoxéra teljesen kipusztított Európából. Csak két évtizede derült rá fény, hogy Chilébe kerülve fennmaradt. Karakteres, nagy bor, ugyanakkor szolid savak, szeder és erdei gyümölcsök ízei jellemzik. Igazi különlegesség, izgalmas, egzotikus, történelmi bor. www.molnarpincevillany.hu

CANTER BORHÁZ – cabernet sauvignon (2012), száraz vörösbor, 750 ml

A Canter Borház Európa egyik legmodernebb borászati műhelyeként épült fel Zánkán, a Balaton északi partjának festői környezetében. Az üzem 4500 négyzetméteren működik, a feldolgozástól a palackozáson át a tárolásig mindent képes ellátni. 2014 igazi kiugrási pont volt a borháznak – kicsit olyan, mint amikor a színpad félig elhúzott függönye mögül előlépnek a szereplők –, az általuk készített borok már az egész országban elérhetővé váltak az üzletek polcain. A borászathoz tekintélyes szőlészet is tartozik, 110 hektáron gazdálkodnak, Dörgicsén, Tihanyban és a Nagy-Somlón. A régi piarista szőlők vidékéről, a kiváló dörgicsei ültetvényekről származó cabernet sauvignon a pincészet kis szériában készült prémiumborainak első évjáratát rejti. Lassú, vigyázó erjedés után kis tölgyfa hordóban érlelődött. A fajtára jellemző vastag, telt jegyek így váltak harmonikussá, elegánssá, valódi élményt nyújtva. www.facebook.com/canterborhaz

A piarista rend és a borászat

A piarista rend második magyarországi iskolája úgy jött létre 1685-ban, hogy Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyott a kegyesrendiekre a Kiskárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. Jelentősebb szőlőterülethez akkor jutott a rend, amikor I. Ferenc királytól 1807-ben megkapta a székesfehérvári őrkanonokság birtokát, a kusztodiátust. A nagy múltú, 800 éves javadalmat még Szent István alapította. A siralmas anyagi körülmények között élő magyarországi tartomány eleinte bérbe adta a birtokot, majd fokozatosan saját kézbe vette a különböző mezőgazdasági munkálatokat. A kusztodiátus központja Mernye volt, de a Balaton-felvidéki Akali és Dörgicse is hozzátartozott. A szőlőterület nagy része dézsmaszőlő volt, a legújabb korig jobbágykézben volt a gazdálkodás.

A 19. századi törvényeknek köszönhetően a század második felében indulhatott fejlődésnek az allodiális szőlőkultúra, melynek keretében a tulajdonos, jelen esetben a rend, tudatos fejlesztésekkel korszerűsítette az ültetvényeket. A piaristák 1840-ben már palackozták a borokat. Az 1870-es években telepített dörgicsei Pántlika-dűlő, amely túlélte a filoxéravészt is, az évek folyamán kiemelkedett a szőlőterületek közül, a helyi sajátságoknak megfelelő olaszrizling, szürkebarát, szilváni, muskotály, vörös burgundi fajtákkal. Az 1877–1878-ban épített pincével együtt a Pántlika Pincészet óborok kezelésére is berendezkedett.

A századfordulóra már hazai és nemzetközi versenyeken elnyert aranyérmekkel és szép eredményekkel büszkélkedhetett a szőlőgazdaság. A virágzást az 1945 utáni kommunista diktatúra törte ketté, 1952-ig elvették a rend birtokait vagy ellehetetlenítették az ott folyó munkát.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria